Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

1. 1942. január 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályzat

•• 1942 január 30-iki közgyűlés. 48. szám. ___ 111 (4) Nó'alkalmazott árvája nevelési járadékra — az egyéb feltételeken felül — csak abban az esetben jogosult, ha atyja nem él, illetve őt holtnak nyilvánították, vagy — ha él, teljesen vagyontalan, jövedelme nincs, s egyszersmind teljesen munka- és keresetképtelen. (5) Ha a szüló'tlen, illetve szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árvát mind atyjának, mind anyjának az intézménynél, illetve a székesfőváros törvényhatóságának hatóságánál, hivatalánál, intézeténél, intézményénél betöltött állásuk után nevelési járadék illetné meg, erre igényt csak az után a szülője után tarthat, aki után a nevelési járadék összege nagyobb. (6) Az a körülmény, hogy az alkalmazott (nyugdíjas) öngyilkosság következtében halt meg, a nevelési járadékra való jogosultságot nem szünteti meg. (7) Az eltűnt alkalmazott (nyugdíjas) gyermekeinek ideiglenes ellátásával kapcsolatban az 53. §-ban foglalt rendelkezéseket kell ' alkalmazni. (8) Az árvát megillető rendszeres állandó és átmeneti ellátások mértékének a megállapításánál el kell tekinteni attól, hogy az alkalmazott szülő ellen az elhalálozás időpontjában szolgálati vétség miatt eljárás volt folyamatban s ez okból fizetését visszatartották. 25. §. A nevelési járadékra való jogosultságot kizáró okok. (1) Nevelési járadékra — a 4. §-ban felsorolt, valamint azokon az eseteken felül, amelyekben a nyugdíjat a 17. §. (1)—(4) bekezdései szerint, kivéve az (1) bekezdés a) pontjában említett esetet, véglegesen meg kell szüntetni — nincs joga annak az árvának : aj aki nem magyar állampolgár, b) akit a bíróság jogerősen hivatalvesztésre ítélt, c) aki végkielégített alkalmazottnak az árvája, még abban az esetben sem, ha a végkielégített alkalmazott beszámítható szolgálati ideje az öt évet meghaladta, d) aki az alkalmazottnak (nyugdíjasnak) örökbefogadott gyermeke. (2) A nevelési járadékra való jogosultságot nem zárja ki az, hogy az árvát harmadik személy örökbefogadta. 26. §. A nevelési járadék mértéke. (1) Az atyátlan árvák nevelési járadékát egyenkint az ezen szabályzat alapján megállapítható özvegyi járadék egyötödében kell megállapítani. Az özvegyi járadék és a nevelési járadék címén együttesen nem állapítható meg a tényleges szolgálatban meghalt alkalmazott beszámítható fizetésénél, illetve a nyugdíjas állapotban elhalt alkalmazott nyugdíjánál magasabb összeg. A többlet erejéig a kétféle járadékot aránylagosan kell csökkenteni. (2) A nőalkalmazott gyermekét megillető nevelési járadék megállapításánál azt az összeget kell alapulvenni, amely az ugyanolyan összegű beszámítható javadalmazás élvezetében volt férfialkalmazott özvegyét özvegyi járadék címén megilletné. (3) Ha az özvegy özvegyi járadékán felül a székesfőváros törvényhatóságának hatóságától, hivatalától, intézetétől, intézményétől saját alkalmaztatása után is kap fizetést, illetve nyugdíjat s ezért az özvegyi járadékot esetleg csak felére csökkentett összegben kapja [20. §. (7) és (8) bekezdés], a nevelési járadékot az után az összeg után kell megállapítani, amely az özvegyet teljes özvegyi járadék fejében megilletné.