Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

6.2 1941. június 25. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 330 - 331 - Szabályrendelet

1941 június 25-iki közgyűlés. 331. szám. 321 a) a gépüzemű mosodákhoz beosztottak, f) mészárossegéd, főzőnő, b) gazdasszony, g) fehérneműkezelők vezetője, c) munkavezető, h) konyhai alkalmazottak, d) kertész, i) gépkocsivezetők, e) mészáros, /') képesített fertőtlenítők. (3) A szolgálati pótlékokhoz tartozó veszélyességi pótlék jár a Szent Lászlóközkórházban és az Eötvös Lóránd rádium- és röntgenintézetben szolgálatot teljesítő havibéres alkalmazottaknak. Az ugyanott szolgálatot teljesítőszakmunkásokat pedig magasabb órabér illeti meg. (4) A gyermeknevelési pótlékot az alkalmazott kérelmére az erre vonatkozó 225/1939. kgy. sz. határozat alapján kell megállapítani. (5) A polgármester a tűzharcos alkalmazottat [1938: IV. t.-c. 1. §. (1)] a próbaszolgálat eltöltése után hadipótlékot helyettesítő rendszeres segélyben részesíti. (6) Az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt pótlékok folyósítására és beszüntetésére a kórház igazgató-főorvosa tesz javaslatot. (7) Mindenki csak egyféle címen kaphat szolgálati pótlékot,.a veszélyességi pótlék azonban bármely más pótlékkal együtt is folyósítható. 10. §. (1) A havibéres alkalmazott részére a kórház igazgató-főorvosa lakást (hálóhelyet) bocsát rendelkezésre. Ha a kórházban az alkalmazott elhelyezésére megfelelő helyiség nincs, a polgármester a havibéres alkalmazott részére lakástérítést engedélyez. (2) A gépüzemi mosodákhoz beosztott havibéresek kivételével a havibéres alkalmazottak járandóságához tartozik az egész napi díjmentes élelmezés is. (3) Az az alkalmazott, aki a polgármester rendelkezése szerint a szolgálatban szolgálati ruhát köteles viselni, a szolgálati ruhát a polgármester által megállapított mértékben és módozatok mellett természetben kapja. 11. §. (1) A havibért (próbaszolgálati bér), a hadipótlékot, helyettesítő segélyt és az esetleges egyéb pótlékokat a hónap utolsó napján, ha pedig a hónap utolsó napja vasárnap, vagy naptárszerinti ünnep, vagy hivatali szünnap, a hónap utolsó köznapján kell utólagosan kifizetni. Az órabért hetenkint utólag kell kifizetni. Az évi rendes szabadságra menő alkalmazottnak a szabadságidőre eső járandóságát a szabadság megkezdésekor kell kifizetni. (2) A 9. §-ban említett pótlékokat az alkalmazott a pótlék élvezetével egybekötött munkahelyre történt beosztását követő hó első napjától kapja; ha azonban a munkahelyet a hónap 15. napjáig elfoglalja, a hónap második felére igényjogosult a havi pótlékra. (3) A járandóságokat esedékességük előtt kifizetni nem szabad. 12. §. (1) A szolgálati viszony megszűnése esetén a járandóságokat be kell szüntetni: a) a havibéres alkalmazott halála esetén, annak a hónapnak végével, amely hónapban a halál bekövetkezett; órabéres alkalmazott halála esetén pedig azon bérhét végén, amikor a halál bekövetkezett; , < t b) felmondás esetén a felmondástól számított 3. vagy 15. napon, illetve a 4-ik hét végén, [14. §. (2)]; , c) felmondás nélküli elbocsátás eseten az elbocsátás napjával. (2) A 9 §-ban felsorolt pótlékokat be kell szüntetni, ha az alkalmazottat felmentették annak a munkahelynek ellátása alól, amely pótlék élvezetével járt. (3) A gyermeknevelési pótlékot a 225/1939. kgy. sz. határozatban megállapított esetekben kell beszüntetni. 13. §. (1) A megbetegedett alkalmazottak bérének Xpróbaszolgálati bérének) folyósítását attól az időponttól számított 4-ik napon kell szüneteltetni amelyben betegség miatt a szolgálattól távol maradt. Ha azonban egy naptan évben az alkalmazott háromízben négy napnál rövidebb időre távolmaradt, a negyedik esetben a ber (probaszolgálati bér) folyósítását az utolsó szolgálati nappal kell beszüntetni.