Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

6.2 1941. június 25. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 330 - 331 - Szabályrendelet

1941 június 25-iki közgyűlés. 331. szám. (2) A honvédelmi kötelezettséget teljesítő alkalmazottak szolgálati jogviszonyai és járandósága tekintetében az 5700/1940. M. E. sz. kormányrendelet, illetve az ennek helyébe lépő mindenkori kormányrendelet rendelkezései az irányadók. A jelen szabályrendelet hatálya alá tartozók alkalmazási viszonyát az 5700/1940. M. E. számú kormányrendelet alkalmazása szempontjából állandónak kell tekinteni és az alkalmazottakat a honvédelmi kötelezettség teljesítésénél a járandóságok folyósítása tekintetében ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint az illetményszabályzat hatálya alá tartozó egyéb alkalmazottakat. 14. §. (1) Az 1. §. (1) bekezdésében felsorolt alkalmazottakat az igazgató-főorvos bocsátja el [kórh. szab. 54. §. (1)]. Az elbocsátás mindig csak írásban történhetik és azt általában megokolni nem kell (kórh. szab. 54. §.). Az azonnali elbocsátás esetében az elbocsátás okát közölni kell. Az elbocsátásról szóló értesítést csak az igazgatófőorvos vagy helyettese (kórh. szab. 19. §.) írhatja alá. (2) A rendes felmondási idő — tekintet nélkül a szolgálati időre — 15 nap, a munkavezető és a főszakács felmondási ideje négy hét. Felmondani 1-én vagy 15-én kell [kórh. szab. 54. §. (4)]. A kisegítő- és próbaszolgálatos alkalmazottak felmondási ideje 3 nap. 15. §. (1) Felmondás nélkül azonnal elbocsátható az alkalmazott: a) ha nyereségvágyból eredő bűncselekményt követ el, b) ha felettesei vagy elöljárói ellen tettleges bántalmazást, vagy súlyos becsületsértést követ el, kötelességeinek teljesítését megtagadja, vagy ha elöljáróinak engedélye nélkül a munkából egy napon át igazolatlanul távol marad, c) ha megintés ellenére a kórház vagy a kórházi gépüzem biztonságát vigyázatlanság által veszélyezteti, d) ha három napnál tovább tartó szabadságvesztés büntetés alá kerül, e) ha azt a munkát, amelynek végzésére alkalmazták, teljesíteni képtelen, /) ha olyan betegségben szenved, amely az ápoltakra és a többi alkalmazottakra veszélyt jelent, , g) ha elöljárói bizalmával való visszaélés által a kórház érdekeit veszélyezteti, h) ha a beteggel vagy hozzátartozóival szemben durva vagy goromba magatartást tanúsít, i) ha az elöljárói által kiadott rendelkezéseket megintés ellenére ismételten megszegi, vagy a kiadott tilalmakat ismételten nem tartja be, j) ha a betegtől vagy hozzátartozóitól pénzt, vagy bármi más szolgáltatást kér, k) ha a beteg ápolására vonatkozó utasításokat nem tartja be, vagy azokat nem hajtja végre, l) ha a reá bízott leltári vagy fogyasztási tárgyakban, anyagokban hiány mutatkozik, vagy ha azok kezelésénél nem jár el kellő gondossággal, m) ha a kórházból ételneműt — még ha az a járandóságához tartozik is — kiszállít, vagy jogosulatlannak ételneműt juttat, n) ha a betegállományból való kiírástól számított 48 órán belül szolgálattételre nem jelentkezik, továbbá, ha a katonai szolgálatból való elbocsátása után az alább megjelölt időpontokon belül szolgálatát meg nem kezdi: 8 napon belül, ha a szolgálat megszakításnélküli időtartama az egy évet meghaladta ; 3 napon belül, ha a szolgálat megszakításnélküli időtartama 3 hónapnál hoszszabb volt, de az egy évet nem haladta meg; haladéktalanul, ha a szolgálat megszakításnélküli időtartama a három hónapot nem haladta meg. 16. §. Az alkalmazott a felmondási idő alatt is köteles szolgálatot teljesíteni. Munkakeresés céljából az igazgató-főorvos az alkalmazottnak napi 2 óra külön szabadidőt köteles engedélyezni. Az igazgató-főorvos azonban a szolgálat érdekében a felmondásban lévő alkalmazottat a szolgálat alól felmentheti és a munkahely azonnali elhagyását követelheti. Ebben az esetben a felmondási időre eső járandóságot az alkalmazottnak egyösszegben ki kell fizetni (kórh. szab. 54. §.).