Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 295 - 296

1938. június 22-iki közgyűlés. 296. szám. 385 vagy hadi viszontagságok következtében — ideértve a járványos betegségek eseteit is — szolgálatra képtelenné vált. (2) Ha az alkalmazott hadifogságba esett, az 1922. év végéig hadifogságban töltött évei közül mindazokat, amelyekben legalább három hónapot hadifogságban töltött, az érdekelt kérelmére szintén hadiéveknek kell számítani, ha egyébként a hadifogságba jutás és a hadifogságban tanúsított magatartás igazolást nyert. (3) Annak a megállapításánál, hogy a hadiévek számítására milyen hadiszolgálat ad igényt, az 1915. év december hó 15-én kelt legfelsőbb hadi- és hajóhadparancs, illetve az 1938: IV. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A hadiévekre nem lehet a 8. §. (1)—(4) bekezdéseiben megállapított kedvezményes számítást alkalmazni. (5) Hadiévek hozzászámításának abban az esetben is helye van, ha az egyébként beszámítható szolgálati idő és a beszámítható hadiévek együttesen meghaladják a 9 évet és a 6 hónapot. 10. §. A szolgálati idő megállapítása. (1) A beszámítható szolgálati idő tartamát a szolgálati idő kedvezményes számításával (8. §.) kapcsolatos eltérésekkel — a naptár szerint kell megállapítani. (2) Ennél a számításnál — a 8. §. alapján kedvezményesen számított szolgálati időt is ideértve — az egész éveken felülmaradó hat hónapot meghaladó idő egész évnek számít, a hat hónapi, vagy a hat hónapnál rövidebb idő figyelmen kívül marad. (3) Hivatalból, azon a címen, hogy az alkalmazott a beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjra igényt adó szolgálati időt betöltötte, csak akkor lehet a nyugdíjazási eljárást megindítani (61. §.), ha az alkalmazott a 40., illetve — a 8. §. esetében — a 35 évi szolgálati időt teljesen betöltötte, vagyis ebben az esetben a hat hónapot meghaladó töredékévet [(2) bekezdés] egész évnek számítani nem lehet. II. f. A beszámítható javadalmazás. (1) Az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, beszámítható javadalmazás az a fizetés és nyugdíjba beszámítható személyi pótlék, amelynek a felvételére az alkalmazottnak a tényleges szolgálatban az illetményszabályzat szerint utoljára joga volt, továbbá a tényleges szolgálatban utoljára viselt állással, munkahellyel kapcsolatos, a háromnál kevesebb családi pótlékban részesülő alkalmazottat megillető lakáspénz. (2) Az (1) bekezdésben említett, nyugdíjba beszámítható személyi pótlék az a pótlék, amelyet az illetményszabályzat szerint az ellátás megállapításánál alapul kell venni. (3) Abban az esetben, ha az alkalmazott e szabályzat, vagy az ennek hatálya alá tartozó intézményeknél a szabályzat életbeléptetése előtt érvényben volt jogszabály, illetve a székesfőváros hatóságánál, hivatalainál, intézeteinél, intézményeinél, — kivéve a kereskedelmi társaságoknál — érvényben volt jogszabály alapján korábbi, — a 6. §. szerint is beszámítható — szolgálati ideje után, újabb szolgálatba lépéséig, nyugdíjban részesült [6. §. (12) bekezdés], az ellátás újabb megállapítása esetén azt a beszámítható javadalmazást kell alapul venni, amely mellett az újabb ellátás megállapításának időpontjában érvényes javadalmazást tekintve, — magasabb összegű ellátás állapítható meg. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell az özvegyi járadék megállapítása szempontjából is. (5) Az ellátás terheit a (3) és (4) bekezdésekben említett esetekben a szabályzat hatálya alá tartozó intézmény (intézmények) és a községi háztartás vagy a főváros nem kereskedelmi társaság alakjában működő érdekelt intézményei a szolgálati idők arányában megosztva viselik.