Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 295 - 296

386 1938. június 22-iki közgyűlés. 296. szám. 12. §. Csökkentő és korlátozó rendelkezések. (1) Mindaddig, amíg az 1931. évi XXVI. t.-c. 4. §-a (3) bekezdésében, illetve 5. §-ában foglalt utasítás, illetőleg felhatalmazás alapján kiadott, az ellátásokat csökkentő kormányrendeletek hatályban maradnak, az ellátás megállapításánál az illetményszabályzat I—

IV. mellékleteiben feltüntetett alapfizetések és a mindenkori nyugdíjba beszámítható személyi pótlékok hozzáadása után a megfelelő illetménycsökkentő %-ok figyelembevételével kiszámított alapfizetés szerint kell az ellátás alapösszegeit kiszámítani és az így kiadódó alapösszeget kell az említett kormányrendeletekkel az ellátás csökkentésére megállapított százalékos arányokban csökkenteni. (2) Az 1934: I. t.-c. 3. §-ának a rendelkezéseit az ellátáson felül keresettel bíró nyugdíjas és kegydíjas alkalmazottak és özvegyek ellátására is alkalmazni kell, ha a kereset a székesfőváros törvényhatóságának hatóságánál, hivatalánál, intézeténél, nem kereskedelmi társaság alakjában működő intézményénél vállalt bármely szolgálati viszonyból, vagy bármely megbízásból ered. (3) Az ezen szabályzat szerint ellátásban részesülő volt alkalmazottnak, illetve özvegynek a székesfőváros törvényhatóságának hatóságától, hivatalától, intézetétől, intézményétől, — kivéve a kereskedelmi társaságoktól — csak egyféle címen van lakáspénzre (természetbeni lakásra) igénye. Ha az ellátásban részesülő alkalmazott, özvegy a székesfőváros törvényhatóságának hatóságától stb.-től is lakáspénzre (természetbeni lakásra) jogosult, részére csak a magasabb összegű lakáspénzt lehet fizetni. (4) Ha az ezen szabályzat szerint lakáspénzben részesítendő nyugdíjasnak vele közös háztartásban élő házastársa a székesfőváros törvényhatóságának hatóságától, hivatalától, intézetétől, intézményétől, — kivéve a kereskedelmi társaságoktól, — a tényleges szolgálatban, vagy ezen szabályzat, illetve más jogszabály szerint élvezett ellátás keretében lakáspénzben (természetbeni lakásban) részesül, csak a nagyobbik összegű lakáspénzt lehet teljes összegében fizetni, a kisebbik összegű lakáspénz ellenben csak felerészben jár. (5) Ha a házastársak közül az egyik természetben kap lakást, a másik házastárs lakáspénzét kell a kisebbik összegű lakáspénz felével csökkenteni. Ha a házastársak egyenlő összegű lakáspénzre jogosultak, a feleség lakáspénzét kell a felével csökkenteni. (6) A (3)—(5) bekezdésben foglalt rendelkezések vonatkoznak az elhalt alkalmazott, illetve nyugdíjas özvegye és szülőtlen (szülőtlennek tekintendő) árvája részére a rendszeres átmeneti ellátásban kifizetendő lakáspénzre, továbbá az alkalmazott és az özvegy részére a végkielégítésnél, úgyszintén a nyugdíj és az özvegyi járadék megváltásánál — ideértve az újból férjhez ment özvegy járadékának a megváltását is — kifizetendő lakáspénzekre is. II. FEJEZET. Rendszeres állandó és átmeneti ellátás. A) Az alkalmazott rendszeres (állandó) ellátása. 13. §. A nyugdíjjogosultság. (1) A szabályzatban megállapított nyugdíjra joga van annak az alkalmazottnak, akire nézve az ellátási jogosultságot kizáró ok (4. §.) nem forog fenn és akinek a 6—9. §-ok szerint beszámítható szolgálati ideje legalább 10 év, a) ha elaggás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt szolgálatának ellátására tartósan képtelenné válik; b) ha szolgálati kötelességeinek teljesítésében betegség által egyhuzamban legalább egy évnél hosszabb időn (366. napon) át akadályozva van, valamint annak