Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

10. 1937. szeptember 17. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 360 - 361 - 362 - 363 - 364

354 1937. szeptember 17-iki» rendkívüli közgyűlés. 360—364. szám. Szakái Antal dr. Temesváry László Veress Gábor dr. Szántay István Toperczer Ákosné Vitéz Aladár Szegő Béla Tóth Gábor Vörösváry Miklós dr. Szentesi József ügron Gábor dr. Wellisch Andor Szentjóby-Staub Elemér Usetty Béla dr. Wenczel Árpád dr. Szepessy Albert Vály (Snassel) Ferenc dr. Tauffer Gábor dr. Vályi Lajos dr. törvényhatósági bizottsági tagok. !360. Dr. Karafiáth Jenő főpolgármester-elnök a rendkívüli közgyűlést megnyitja és a megjelenteket üdvözli. !361. A közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére Diószeghy János, Miliők Sándor, Pakányi Ferenc és Wellisch Andor bizottsági tagokat küldi ki. !362. Távolmaradásukat kimentették dr. Botzenhardt János, dr. Dési Géza, Dongó Orbán, Halter Károly, Nagy Antal, dr. Nagy László, dr. Petracsek Lajos, dr. Szőke Gyula, dr. Viczián István és dr. Zsitvay Tibor bizottsági tagok. !363. Dr. Karafiáth Jenő főpolgármester-elnök az alábbi kegyeletes szavakat intézi a közgyűléshez: »Mélyen tisztelt Közgyűlés! Amikor a székesfőváros kormányzatának képviselete a nyári szünet után újból megkezdi tevékenységét, pár percre megállítom a munka óramutatóját és mély megilletődéssel emlékezem meg elsősorban a törvényhatósági bizottság két érdemes örökös tagjának, Lampel Vilmosnak és Pompéry Elemérnek az elhunytáról. Lampel Vilmos állami szolgálatának befejezése után a székesfőváros önkormányzatának és a székesfővárosi egyházi ügyeknek szentelte életét. Budapest székesfőváros polgárságának lett hivatott szószólója a törvényhatóságban, amely munkájának értékét elismerve, örökös tagjává választotta meg. Elhalálozása igen fájdalmas veszteség valamennyiünk részére, mert Lampel Vilmost közéleti működésében az elfogulatlan tárgyilagosság jellemezte és valóban rokonszenves egyéniségét mindenütt őszintén szerették és becsülték, ami megnyilvánult abban is, hogy a budavári római katolikus egyházközség világi elnöki székébe elsőként iktatta be. A törvényhatósági bizottságnak soha el nem múló emlékű tagja volt Pompéry Elemér is. Nyolc évtizedes korát meghazudtoló fürgeséggel, fiatalos kedéllyel, állandóan a kisemberek érdekét képviselve, mindenkor a székesfőváros szeretetének tüzétől áthatva aratott őszinte elismerést. Műszaki kérdésekhez szólalt leginkább és ilyenkor nagyvonalúságáról, egyben kiváló szakértelméről tett mindig tanúbizonyságot. A szó igazi értelmében népszerű örökös törvényhatósági bizottsági tagjaink voltak mind a ketten, akiknek elhunytával az örökös törvényhatósági bizottsági tagok létszáma immár 25-re apadt. Velük éppen azoknak a bizottsági tagoknak a száma csökkent, akik Budapest székesfőváros önkormányzati képviselőtestületének igazi díszei voltak. Javasolom, hogy Lampel Vilmos és Pompéry Elemér székesfővárosi törvényhatósági bizottsági örökös tagok emlékét a tisztelt közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítse meg.« !364. Fájó érzéssel kell az elnöki székből megemlékeznem dr. Gerlóczy Zsigmond egyetemi tanár elhunytáról is, aki hosszú ideig állott a székesfőváros szolgálatában, legutóbb mint a székesfőváros közkórházainak központi igazgatója. Mint fiatal fővárosi orvos — egy emberöltő előtt — Budapest székesfőváros hatósági fertőtlenítő eljárásának megszervezésénél működött közre, majd elismerésreméltó tevékenységet fejtett ki az utolsó budapesti nagy kolerajárvány elfojtása és végleges kiküszöbölése körül. Gerlóczy Zsigmond, aki nemcsak gyógyított, de közel négy évtizeden át a katedráról is hirdette a közegészségügy nemzeti jelentőségét, bizonyára már a szülői házban szívta lelkébe, mint egy szent Örökségként édesapjától, Budapest nagynevű első alpolgármesterétől a székesfőváros olthatatlan szeretetét. Őbenne, aki annyi maradandót alkotott, s aki már 1891-ben megjelent ismertetőjében hirdette, hogy »Buda-