Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937
10. 1937. szeptember 17. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 365 - 366 - 367 - 368 - 369 - 370 - 371 - 372
1937. sz eptember 17-iki rendkívüli közgyűlés. 364—372. szám. 355 pest a világ legnagyobb fürdője«, a magyar balneológia népszerűsítő irodalmának egyik úttörőjét is gyászoljuk. Javasolom, hogy a tisztelt közgyűlés néhai dr. Gerlóczy Zsigmond emlékét és érdemeit jegyzőkönyvileg örökítse meg. !365. Székesfővárosunk szomorú veszteséglajstromán utolsóként — last but not least — említem meg Zala Györgyöt, a kiváló szobrászművészt, akit az egész magyar képzőművészet saját halottjának tekint. Zala György nemzete számára itt a fővárosban alkotta remekműveit. Halhatatlan zsenije pompásnál pompásabb szobrokkal díszítette fel fővárosunk köztereit. Műveit a festőiség és a mozgalmasság jellemzi, mint ahogy mozgalmas volt a szobrok alkotójának élete is. A mai művészeti irányok talán nagyobb nyugalmat és több szoborszerűséget követelnek, de Zala György fénykorában, amelyet a magyar művészettörténet »millenáris korszaknak« nevez, minden egyes új alkotása új művészi eseményt jelentett. Legmonumentálisabb alkotása: a millenáris emlékmű ; hatalmas, erőteljes gondolatot testesít meg, amely a maga összességében egy-egy szoborműnél sokkal mélyebb hatást kelt nemcsak bennünk, magyarokban, hanem a külföldi szemlélőben is. A nagy művész alkotó lelke örökké él ezekben a szoborművekben, amelyekre mindnyájan büszkén tekinthetünk, mert alkotójuk nagysága túlszárnyalja egy ország határait. Fájdalmas kötelesség teljesítéseként javasolom a tisztelt közgyűlésnek, hogy néhai Zala György szobrászművész emlékét jegyzőkönyvben örökítse meg, ámbár jól tudom, hogy emlékezetét már önmaga véste kőbe és öntötte ércbe, az egész magyar nemzet dicsőségére. !366. Elnök a nyári szünet egyik legkimagaslóbb eseményéről a Nemzeti Színház 100 éves évfordulójáról emlékezik meg, méltatva annak kulturális és nemzetnevelő hatását. !367. Elnök méltatja a vitéz nagybányai Horthy Miklós Őfőméltósága nevét viselő dunai hídnak szeptember hó második vasárnapján történt felavatását, kiemelve az egész országnak a Főméltóságú kormányzó úr és a székesfőváros iránt az egész nemzet szívéből fakadó meleg szeretetét, valamint a hidat tervező és kivitelező mérnökök, továbbá a munkások fáradságos munkáját. Dr. Farkas Ákos tanácsnok, a közgyűlés jegyzője a következő bejelentéseket teszi : !368. Bejelenti, hogy a m. kir. miniszterelnök úr 4050 számú leiratával az 1870. évi X. t.-c. 11. és 12. §-ai alapján Wálder Gyula műegyetemi nyilvános rendes tanárt, Münnich Aladár műépítészt és vitéz Irsy László miniszteri osztálytanácsost a fővárosi közmunkák tanácsához taggá kinevezte. !369. A m. kir. igazságügyi miniszter úr 8587/1937. számú leiratával dr. Bálint Ernő a 111. fizetési csoport jellegével, valamint főügyészhelyettesi címmel és jelleggel felruházott budapesti kir. ügyészt Budapest székesfőváros törvényhatóságának közigazgatási bizottságába a kir. ügyészség elnökének, mint a bizottság rendes tagjának akadályoztatása esetére póttagnak kirendelte. !370. Bejelenti, hogy az igazolóválasztmány 62/1937. számú átirata szerint Rácz József cipész, az összes választók közül nyert X. közigazgatási kerületi, kerületi választmányi tagságáról lemondott, ezért helyébe Krausz József nyomdai munkás póttagot hívta be rendes tagul. Bejelenti, hogy a m. kir. belügyminiszter úr a következő közgyűlési határozatokat jóváhagyta : !371. A 100.877/1937.— IV. számú leiratával a székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak behelyettesítés időtartama alatt eltöltött szolgálati idejének a várakozási időbe való beszámítása ügyében hozott 179/d/1937. kgy. számú határozatot, !372. a 101.773/1937.— IV. számú leiratával özv. Szijjártó Pálné volt havidíjas özvegye részére kegydíj engedélyezése ügyében hozott 39/1937. kgy. számú határozatot,
