Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1936

2. 1936. február 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 92 - 93 - 94

36 1936. február 26-iki közgyűlés. 91—94. szám. következtében előálló vízhozam megfelelő feldolgozása céljából még 137.000 pengő költség fog felmerülni, aminek fedezetéről külön kell még gondoskodni. A közgyűlés a polgármestert a további intézkedések megtételére felhatalmazza. A közgyűlés ezt a határozatot kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszti, másolatban pedig a polgármester úrral közli. !92. Gál Benő bizottsági tag a következő sürgős indítványát terjeszti a közgyűlés elé : •Miután a közvetlenül a fogyasztók részére árusító vagy termelő kereskedelemben és iparban működők vállalkozásuk továbbvitelének a lehetőségét azzal teremtik meg, hogy évtizedeken át azon a környéken megszerzik a maguk fogyasztókörét, igazságtalanság és az exisztenciák szabad pusztítását jelenti a ma e tekintetben fennálló biztonsághiány. A fogyasztókörrel megalapozott üzlet vagy műhelytulajdonost a versenytárs megfoszthatja túlajánlattal eddigi exisztenciájának helyétől, vagy egyes kapzsi háztulajdonosok felmondással kényszeríthetik magasabb boltbérek vagy műhelybérek fizetésére. Tekintettel arra, hogy az ipartörvény most folyó közigazgatási módosítása is tisztességtelen versenynek tekinti bizonyos vonatkozásokban az exisztenciapusztítás eme módját, a törvényhatósági bizottság utasítsa a polgármester urat, hogy a boltok és műhelyek tulajdonosainak szolidságával megteremtett exisztenciájuk pusztításának meggátlására keresse meg a kormányt.« (Közben az elnöki széket ismét Szendy Károly polgármester foglalja el.) Az indítványra a polgármester nevében Liber Endre alpolgármester válaszol. A választ úgy az indítványttevő bizottsági tag, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !93. Dr. Gál Jenő bizottsági tag a következő interpellációt intézi a polgármesterhez : »1. Értesült-e a Polgármester úr arról a sajtónyilvánosság útján is köztudomásra jutott tényről, hogy a Községi Takarékpénztár 1928. évben 150.000 pengő készpénzt fordított arra, hogy egy vele összeköttetésben nem is álló fizetésképtelen magáncég a csődnyitást elkerülhesse? 2. Mily ülésen és kiknek részvételével határoztatott el e nagy összeg utalványozása, ki vette fel a pénzt, s mily jegyzőkönyvi megállapítás létezik az idevonatkozó elhatározás perfektuálásáról? 3. Mennyi térült meg a Székesfőváros Közönségének károsodását jelentő e nagyösszegű kiadásból? 4. Hajlandó-e a Polgármester úr abban az esetben, ha e 150.000 pengő tőke és kamatai a Községi Takarékpénztár részére meg nem téríttettek, intézkedni, hogy a behajtási lépések mindazok ellen folyamatba tétessenek, akiknek felelőssége az összeg kiutalványozása folytán megállapíthatónak mutatkozik? 5. Hajlandó-e a Polgármester úr intézkedni, hogy e 150.000 pengő kiutalványozásának összes iratai és hiteles könyvelési adatai a Közgyűlés asztalára haladéktalanul letétessenek és a törvényhatóság tagjaival közöltessenek?* Az interpellációra a polgármester nevében dr. Bódy László tanácsnok válaszol. A választ az interpelláló bizottsági tag nem veszi tudomásul, de a közgyűlés tudomásul veszi. (Ezután az elnöki széket ismét Liber Endre alpolgármester foglalja el.) !94. Dr. Szőke Gyula bizottsági tag a következő interpellációt intézi a polgármesterhez : •Figyelemmel arra, hogy a közigazgatási és üzemi alkalmazottak státusának megállapítását úgy a törvény, mint a törvényhatóság közgyűlése egyaránt elhatározta és ennek keresztülvitelét ismételten sürgettük; figyelemmel továbbá arra, hogy a legutóbb vett értesülésünk szerint a státusrendezés kérdése lekerült a napirendről; figyelemmel továbbá arra, hogy egyes üzemeknél, de különösen a Vízműveknél a státusrendezés elmaradása az egyes tisztviselők előlépését, valamint