Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1936

8.2 1936. június 26. rendkívüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 324

1936. június 26-iki rendkívüli közgyűlés. 323—

324. szám. 203 A X. ker., Ceglédi-úti sertésszállások helyén földszintes és tetőemelés után aláépített épületekben 210 darab, továbbá az igazgatósági épületben és a kanászházak belső átalakításával 30 darab, összesen tehát 240, átlagban 22 m

2 lakóterülettel bíró, egyszerű kivitelű alápincézetlen lakások épülnek. Egy lakás építési költsége, a mellékhelyiségek átépítési költségeivel és az összes adminisztrációs és mellékköltségekkel együtt átlagban 1250 pengőbe, vagyis a 240 darab szükséglakásé összesen 300.000 pengőbe kerül. A közgyűlés felhatalmazza és egyben utasítja a polgármester urat, hogy a jelen határozatban foglaltak szerint a legsürgősebben gondoskodjék a szükséglakások mielőbbi felépítéséről. A közgyűlés ezt a határozatot kormányhatósági jóváhagyás végett felterjeszti a m. kir. belügyminiszter úrhoz. !324. A közgyűlés tárgyalja a polgármester 146.124/1936—

IX. számú előterjesztését az építkezési tevékenység előmozdítása tárgyában tett indítvány ügyében. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése Gál Benő törvényhatósági bizottsági tag indítványára elhatározza, hogy az építkezési tevékenység előmozdítása érdekében a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz az alábbi szövegű felterjesztést intézi: »Nagyméltóságú Pénzügyminiszter Ür! A székesfőváros törvényhatóságának az építkezések fellendítésére és a fővárosi lakosság lakásszükségletének kielégítésére irányuló törekvése közismert és nem mai keletű. Már a békeévekben, de különösen a háború után szociális lakáspolitikai tevékenysége keretében élénken kivette részét az építkezési tevékenységből. Meglevő telkein modern kislakásos bérházakat és telepeket létesített és ezzel a magántőkét is igyekezett lakóházak építésére serkenteni. A székesfővárosnak ez a kezdeményezése sikerrel is járt és 1924. évtől kezdődően az új lakóházak építése nagy lendülettel indult meg. Az építési kedvet kivételes mértékben fokozták a kormánynak a rendkívüli házadómentességet engedélyező intézkedései. Az ideiglenes házadómentességek engedélyezése következtében a magántőke igen szívesen helyezkedett el jövedelmező bérházakban, mert éppen az adómentesség révén igen előnyös kamatoztatáshoz jutott. Az építkezési kedv fellendülése következtében a székesfővárosban a lakáshiány megszűnt, legalább is olyan értelemben, hogy üres lakás kellő számban állott rendelkezésre. Kétségtelen, hogy a házadómentesség és az építkezések között szoros az összefüggés, olyannyira, hogy a különböző adómentességek valósággal már az építkezés tényezőivé váltak épp úgy, mint a tőke és a munka. Ennek következtében az adómentességek szűkítése feltétlenül az építőipar pangására vezet, ennek folyamányaként pedig a munkanélküliség, a hajléktalanság és lakásnyomor fokozódik. Valóban megállapítható, hogy az újonnan keletkezett lakások száma 1933. évtől kezdődően jelentősen csökkent, ami annak tulajdonítható, hogy a 30 éves rendkívüli, ideiglenes házadómentességet biztosító rendelkezések hatálya lejárt. A rendkívüli ideiglenes házadómentességre vonatkozóan az 1934., majd ezt követően az 1935. évben megjelent rendeletek már nem voltak képesek megakadályozni az építkezés csökkenését. Az újonnan keletkezett lakások száma az 1933. évben 5588. 1934. « 4366. 1935. « pedig 3522. Ezzel kapcsolatban csökkent természetesen a főváros területén levő üres lakások száma is: 1934. II. bérnegyed 16.880. 1934. IV. « 9.689. 1935. III. « 8.543. 1935. IV. « 6.208. A fővárosi lakosság nagyobb részének szükséglete a szerényebb kivitelű és mérségletesebb bérű, de egészséges kislakásokra irányul, viszont a fennálló adórendelkezések hatása alatt elsősorban az ilyen lakások száma van csökkenőben. Részben azért, mert a régi elavult házakat, amelyekben kislakások vannak, a háztulajdonos lebontja és helyébe nagyobb jövedelmet biztosító modern lakásokat létesít, vagy pedig a lakásokat átalakítja, modernizálja stb., részben pedig azért, mert az utóbbi