Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 114 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidijasok és altisztek öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról

1931. május 15-iki közgyűlés. 114. szám. 17. §. Újabb özvegység. (1) Ha az özvegy ismét férjhez megy annak az intézménynek alkalmazottjához, amelytől özvegyi járadékban részesült, újabb özvegység esetén — ha evvel kapcsolatban is igényjogosult — az özvegyi járadékot annak az elhunyt férjnek a szolgálata alapján kell megállapítani, amelyiknek a szolgálata után az özvegy részére kedvezőbb ellátás biztosítható. (2) Ha az özvegy korábban élvezett özvegyi járadékát megváltotta [19. §. (1) 4. pont], az özvegyi járadékot csak az újabban kötött házasság alapján igényelheti. 18. §. Az alkalmazott özvegy igénye. (1) Az az özvegy, aki a székesfőváros (hivatal, intézet, intézmény, üzem vállalat) szolgálatában van és férje után ennek a szabályrendeletnek alapján özvegyi ellátásban részesül, szolgálatának tartama alatt özvegyi járadékának csak a felét kaphatja. (2) Az az özvegy, akinek férje után ennek a szabályrendeletnek értelmében özvegyi járadékra, saját szolgálata alapján pedig a székesfővárostól (hivatal, intézet intézmény, üzem, vállalat) akár ennek, akár más ellátást biztosító szabályrendeletnek (szerződésnek, határozatnak) alapján nyugdíjra volna igénye, csak a magasabbösszegű ellátást (vagy a nyugdíjat, vagy az özvegyi járadékot) kaphatja teljes összegben, a kisebbik ellátásnak pedig csak a felében részesülhet. (3) Ezekben az esetekben az özvegy a fizetésével és az özvegyi járadékkal (1), illetve a nyugdíjával és az özvegyi járadékkal (2) kapcsolatos lakáspénzekből csak az egyiket — a magasabbösszegűt — igényelheti. 19. §. Az özvegyi járadék megszüntetése. (1) Az özvegyi járadékot meg kell szüntetni, ha az özvegy 1. meghal; 2. elveszti magyar állampolgárságát; 3. szabályszerű engedély nélkül állandóan külföldön tartózkodik (8. §.); 4. ismét férjhez megy; ebben az esetben azonban a férhezmenetel napjától számított egy éven belül özvegyi járadékának kétévi összegére tarthat igényt; ez az összeg az özvegyi járadéknak egyszersmindenkorra való megváltása. Az egy év lejárta után az özvegyi ellátást nem lehet megváltani. — Akik nevelési járadékra a szabályrendelet értelmében jogosult árvát kötelesek eltartani, az özvegyi járadékot csak akkor válthatják meg, ha a megváltáshoz a gyámhatóság hozzájárult. — Ha az özvegy az ellátást meg nem váltotta, az özvegyi járadékra való igénye nyugszik, de feléled, a) ha újból özvegységre jut anélkül, hogy újabb, özvegyi ellátásra igénye lehetne, vagy b) ha az újabb házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy c) érvénytelennek nyilvánította anélkül, hogy részére tartásdíjat állapított volna meg. — Az özvegyi járadékra való igény ezeknek az eseteknek a beálltát követő naptári hónap 1. napjával kezdődően éled fel, 5. rendőri nyilvántartás, vagy jogerős bírói ítélet szerint erkölcstelen életet él; 6. férjének halála után kiderül, hogy a férj még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely a szolgálat kötelékéből való elbocsátását vonta volna maga után (4. §.). Az özvegyi járadékot azonban ilyen esetekben nem lehet megszüntetni, ha a cselekmény elkövetése óta több mint három év, vagy ha a férj halála óta több mint hat hónap már eltelt, 7. férjének halálától számított három éven belül már a férj halálának időpontjában fennállott olyan körülmény derül ki, amelynek az ismeretében az özvegyi járadék nem lett volna megállapítható s végül 8. ha az özvegyet bűntett miatt, vagy nyereségvágyból, vagy az állami, vagy a társadalmi rend ellen elkövetett vétség miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. (2) Az (1) bekezdésben a 2. és 3. pontok alatt megjelölt esetekben — mint a 4. pont 3. részében megjelölt esetben — az özvegyi járadékot csak ideiglenesen kell megszüntetni s újból folyósítani kell, ha megszűnik az ok, amely miatt az özvegyi járadékot meg kellett szüntetni. Ilyen esetekben az ok megszűnését követő hó 1. napjától kell az özvegyi járadékot folyósítani. A közben eltelt időre az özvegyi járadékot utólag sem lehet kifizetni. (3) Az (1) bekezdésben a 2. és 3., továbbá az 5—8. pontok alatt megjelölt esetekben az özvegynek további ellátását »a székesfőváros hivatalainál, az általa fenntartott vagy kezelt intézeteknél, intézményeknél, vállalatoknál, üzemeknél