Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 114 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidijasok és altisztek öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról

1931. május 15-iki közgyűlés. 114. szám. 127 szolgalatban levő tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére az 1928: XL. törvénycikknek megfelelően való ellátásárók szóló szabályrendelet értelmében és az ebben meghatározott ellátás mértéke szerint kell megállapítani. 20. §. Az özvegy végkielégítése. (1) Ha az ellátásra jogosult férjnek az elhalálozásakor nem volt annyi szolgálati ideje, amennyi a nyugdíjra való igényhez szükséges, az özvegy végkielégítésben részesül, feltéve, hogy az özvegyi járadékra való igényjogosultságnak egyéb feltételei (14. §.) megvannak. (2) Az özvegynek végkielégítésként ki kell fizetni az alkalmazott által sajátjából lerótt járulékoknak és az ellátás érdekében teljesített egyéb befizetéseknek, valamint az alkalmazott korábbi szolgálata után a szolgálatbalépéskor esetleg átutalt járuléktartalékoknak [53. §. (3)] 4%-kal kamatoztatott összegét. 21. §. Ellátás az alkalmazott eltűnése esetén. (1) Ha az alkamazott, akinek ellátásra igénye van, eltűnik és meg nem található, nejének elsősorban az alkalmazottat esetleg megillető járandóságok terhére ideiglenesen azt az ellátást kell kiutalni, amely őt a szabályrendelet értelmében özvegyi ellátás címén megilletné, ha az alkalmazott az eltűnés idejében meghalt volna, feltéve, hogy az ellátást kizáró okok (4. §.) egyike sem áll fenn. (2) Az eltűnés okából folyósított ellátás — a 19. §-ban felsorolt eseteken kívül — megszűnik, ha az eltűnt alkalmazott megkerül, vagy halála bebizonyul, vagy ha bírói eljárással jogerősen holttá nyilvánítják. (3) Az (1) bekezdés értelmében adott ellátást visszakövetelni nem lehet. 22. §. Az özvegyi ellátás szabályainak alkalmazása az elvált nők ellátására. Az özvegyi ellátásra vonatkozó összes rendelkezéseket az elvált nő(k) ellátását illetően is megfelelően alkalmazni kell. V. FEJEZET. A nevelési járadék. 23. §. A nevelési járadékra való igény. (1) Nevelési járadékban részesülnek a nyugdíjra jogosult, vagy nyugdíjas alkalmazottak törvényes vagy törvényesített árvái. (2) Ezekkel az árvákkal a nevelési járadékot illetően egy tekintet ala esik: 1 az alkalmazott (nyugdíjas) férfinek házasságon kívül született gyermeke, ha az atya apaságát jogszerűen elismerte, vagy ha ezt a bíróság jogerősen megállapította, valamint , . 2 az a gyermek, akinek a javara az alkalmazott (nyugdíjas) férfit jogerős bírói ítélet tartásdíj fizetésére kötelezte továbbá 3 mostohagyermeke, ha eltartásáról az alkalmazott férfi gondoskodott. (3> Nevelési járadékra a gyermeknek akkor is igénye van, ha a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított tíz hónapon belül született, vagy ha a szülők házasságát a bíróság jogerősen érvénytelennek nyi vani o^ a

^. (államfői) kegyelem útján törvényesített gyermeket a nevelési járadék szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni (5) A nyugdíjra jogosult, vagy nyugdíjas no után az árvákat nevelési járadék akkor is megilleti ha atyjuk él. (&\ Nvuedíira jogosultnak kell tekinteni azt az alkalmazottat is, aki a szabályrendelet 9. §-ának (5) bekezdésében meghatározott magatartás következtében meghalt.