Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931
12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 114 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidijasok és altisztek öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról
1931. május 15-iki közgyűlés. 114. szám. 125 (3) Ha a tényleges szolgálatban levő alkalmazott vagy nyugdíjas halála után a 14. §. (3) bekezdése értelmében ellátásra jogosult több elvált nőt hagyott hátra, a jelen §. (1) bekezdésében megállapított járandóságokat az elhalálozást követő három hónapon át az egyes tartásdíjak erejéig az elvált nők részére kell kifizetni. Ha a tartásdijak összege a járandóságokat (nyugdíjat) meghaladja, az elvált nők részére a járandóságokat (nyugdíjat) a tartásdíjak arányában elosztva kell kifizetni. (4) Ha az ellátásra jogosult elvált nőn (nőkön) kívül özvegyi járadékra jogosult özvegy is van, az elvált nőt — vagy az elvált nőket együttesen — csak az (1) bekezdésben megállapított járandóságok 40%-a illeti meg. Az így kifizetésre kerülő összegek sem haladhatják meg az egyesekre nézve a tartásdíjnak a megfelelő időre eső összegét; az ezen felülmaradó összeget az özvegynek kell kiutalni. (5) Ha az elhunytnak az intézménynél természetben adott lakása volt, az özvegynek a halálesetet követő lakbérnegyedben vagy a lakás használatára, vagy az (1) bekezdésben meghatározott lakáspénz kifizetésére lehet igénye. Erre nézve a székesfőváros polgármestere az intézmény igazgatóságának javaslatára esetenkint határoz. (6) Ennek a §-nak a rendelkezései csak a 25. §-ban megállapított korlátozásokkal alkalmazhatók. 16. §. Az özvegyi járadék összege. (1) Ha az alkalmazott elhalálozásakor tényleges szolgálatban volt, az özvegyi járadékot az alkalmazott által legutóbb élvezett beszámítható javadalmazásnak (5. §.) alapulvételével kell megállapítani. — A 7. §. (5) bekezdésében meghatározott esetben az özvegyi járadék megállapításánál az az illetmény az irányadó, amely az elhunyt alkalmazottnak a halál időpontjában bekövetkező nyugdíjazása esetén a nyugdíj megállapításánál alapul szolgált volna. (2) Ha a férj elhalálozásakor nyugállományban volt, az özvegyi járadék megállapításánál az az illetmény az irányadó, amely az elhunyt férj nyugdijának megállapításánál alapul szolgált. (3) Az özvegyi járadékot az alapul szolgáló törzsfizetés (5. §.) 50%-ában kell megállapítani. — Az özvegyi járadék azonban nem lehet magasabb, mint az az összeg, amely a tényleges szolgálatban elhunyt alkalmazottat halála idejében nyugdíj címén megillette volna. Ha a férj nyugállományban hunyt el, az özvegyi járadék nem haladhatja meg a férj nyugdíját. (4) Ha az alkalmazott tényleges szolgálata idejében lakáspénzben részesült és elhalálozásának időpotnjában történt nyugdíjazása esetén lakáspénz is megillette volna, úgyszintén, ha a nyugdíjas ellátása keretében lakáspénz élvezetében volt, az özvegyi járadékon felül lakáspénz is jár. 2. §. (3). — Az ekként járó lakáspénzt annak az összegnek a 60%-ában kell megállapítani, amely az özvegyi járadék megállapításánál alapul vett törzsfizetéssel (5. §.) mint lakáspénz mindenkor kapcsolatos. (5) Ha az özvegy férjénél több mint 20 évvel fiatalabb volt, özvegyi járadékát a 20 éves korkülönbséget meghaladó minden év után 4%-kal csökkenteni kell. — A csökkentés legnagyobb mértéke az özvegyi járadéknak 40%-a. (6) Az elvált nőt a 14. §. (3.) bekezdése értelmében megillető ellátás nem haladhatja meg annak a tartásdíjnak az összegét, amelynek fizetésére a férjet a bírói ítélet kötelezte és nem nagyobb annál az összegnél, amely mint özvegyi járadék volna az adott esetben megállapítható. ^ (7) Ha az alkalmazott több ilyen elvált nőt hagyott hátra, ezek mindegyikének igénye van a tartásdíj összegéig ellátásra; ezeknek az ellátásoknak együttes összege azonban nem lehet nagyobb annál az összegnél, amely mint özvegyi járadék volna az adott esetben megállapítható. Ha a tartásdijaknak együttes összege az özvegyi járadékként megállapítható összeget meghaladja, az elvált nők ellátásának összegét arányosan csökkenteni kell. Ha ugyanabból az özvegyi járadékból ellátásban részesülő elvált nők száma csökken, a többiek ellátásának ősszegét arányosan emelni kell. Az így kiadódó ellátási összegek sem lehetnek azonban nagyobbak a tartásdíjnál. (8) Ha az alkalmazott halálakor az ellátásra jogosult elvált nőn kívül özvegyi járadékra jogosult özvegyet is hagyott hátra, az elvált nőt a jelen §. értelmében megállapítható özvegyi járadékból csak annak 40%-a erejéig illeti meg ellátás. Ez az ellátás sem lehet azonban nagyobb, mint az elvált nő által élvezett tartásdíj; az ezen felülmaradó összeget az özvegynek kell kiutalni. (9) Ha az alkalmazott halálakor több ellátásra igényjogosult elvált nőt és ezek mellett özvegyet is hagyott hátra, az elvált nők az özvegyi járadéknak ugyancsak 40 0/ -áig tarthatnak igényt ellátásra, amelyben a (7) bekezdés értelmében részesülnek. (10) Ha az elvált nő(k) részéről igényelhető ellátási összeg(ek), az özvegyi járadék 40%-át nem éri(k) el, a fennmaradó összeget az igényjogosult özvegy részére kell kiadni. ..... , „.,., . , . (11) Az özvegyi járadék beszüntetése eseten, vagy az ellátásra igényjogosult elvált nők számának a csökkenésével ennek a §-nak a vonatkozó bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni. 32
