Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1008 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidíjasok és altisztek öregség és rokkantság, v alamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról

1930. május 28-iki közgyűlés. 1008. szám. 393 (5) A teljesen árvákkal egy tekintet alá esnek azok a félárvák is, akiknek anyjuk özvegyi ellátásban nem részesül, vagy özvegyi járadékát elvesztette, vagy megváltotta, továbbá az alkalmazott (nyugdíjas) nőnek olyan árvája, akinek atyja teljesen vagyontalan és keresetképtelen. (6) Ha a félárva időközben teljesen árva lesz, vagy olyanná válik, aki a teljesen árvákkal egy tekintet alá esik, a nevelési járadékot a (4) bekezdésben megszabott mértékre kell felemelni. (7) Ha a székesfővárosnál bármilyen szolgálati viszonyban alkalmazottnak saját szolgálata alapján gyermekei után családi pótlékra van igénye és ugyanezek a gyermekek atyjuk (anyjuk) után ennek a szabályrendeletnek az értelmében nevelési járadékra jogosultak, a két járandóság közül a nagyobb összegűt kell folyósítani. (8) Ha a szülők mindegyike ennek a szabályrendeletnek a hatálya alá tartozó alkalmazásban volt, s mint nyugdíjra jogosultak, vagy nyugdíjasok haltak el, azokat az árvákat, akik mindkét szülő után a nevelési járadékra jogosultak, úgy atyjuk, mint anyjuk után teljes összegű nevelési járadékban kell részesíteni. (Kettős nevelési járadék.) 27. §. A nevelési járadék felső határa. (1) A tényleges szolgálat idején elhunyt, nyugdíjra jogosult alkalmazott után a hátrahagyottak részére megállapítandó özvegyi és nevelési járadékok összege együttvéve nem haladhatja meg azt az ellátást, amely az alkalmazottat a nyugdíjazás feltételeinek halála napján való bekövetkezése esetén megillette volna. — Az elhalt nyugdíjas ellátásra jogosult hozzátartozóit megillető özvegyi és nevelési járadékok pedig együttvéve nem haladhatják meg az elhunyt ellátásának az összegét. (2) A teljesen árvák [26. §. (4),' (5)] nevelési járadékának együttes összege nem haladhatja meg azt a nyugdíjat, amelyben az elhunyt részesült, vagy amelyre halála ideién történő nyugdíjazása esetén igénye lett Volna. (3) A kettős nevelési járadék [26. §. (8)] nem lehet nagyobb, mint a szülők nyugdíjainak együttes összege. A tényleges szolgálat idejében elhalt szülőnél az az összeg az irányadó, amely a szülőt halála idején történő nyugdíjazás esetén nyugdíj címen megillette volna. „.....- • , • A - oc c (4) Ha az özvegyi járadék — az elvalt no(k) ellátását is ideértve — es a 26. §. értelmében egyénenként külön-külön megállapított nevelési járadékok együttvéve meghaladnák az előző bekezdésekben megállapított felső határokat, az özvegyi járadékot (az elvált nő(k) ellátását) és a nevelési járadékot a megszabott legmagasabb összegre aránylagosan le kell szállítani. Ha az így megállapított ellátásban részesülők száma csökken, a többiek ellátását megfelelően fel kell emelni. 28. §. Az egyes árvák nevelési járadéka. (1) A nevelési járadék címén megállapított összegben az árvák egyenlő mértékben részesülnek. (2) Ha a nevelési járadékban részesülő árvák valamelyikének jogosultsága megszűnik, a többiek nevelési járadékait mindaddig fel kell emelni, míg az egyes nevelési járadékok a 26. §. (1) bekezdésében megállapított összeget el nem é/ik. 29. §. A nevelési járadék kiutalása. ÍH A nevelési járadékot, továbbá az árvákat megillető egyéb járandóságokat, ha az árvák atyai hatalom alatt vannak, az atyának, minden egyéb esetben a gyámnak vagy a gondnoknak a kezéhez kell kiutalni ' (2) A nevelési járadékot nem lehet megvaltam. 30. §. Az életkor, ameddig a nevelési járadék jolyósitható. A nevelési járadék az árva 18. életévének a betöltéséig jár. 99