Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1008 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidíjasok és altisztek öregség és rokkantság, v alamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról

1930. május 28-iki közgyűlés. 1008

. szám. 31. §. Az iskolai tanulmányokat folytató árvák nevelési járadéka. (1) Akik tanulmányaikat nyilvános tanintézetekben a 18. életévükön túl is eredménnyel folytatják, tanulmányaik idejére, legfeljebb azonban a 24. életévük betöltéséig részesülnek nevelési járadékban. (2) Arra nézve, hogy az (1) bekezdés milyen tanulmányok folytatása esetén nyerhet alkalmazást, a székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak árváira vonatkozó rendelkezések az irányadók. (3) Tanulmányait eredménnyel az az árva folytatja, aki az iskolai évvégi bizonyítvány szerint a következő felsőbb osztályba léphet, aki az előírt kötelező vizsgákat javító vizsgálatra való utasítás nélkül kellő időben leteszi, aki ezenkívül — főiskolai tanulmányok folytatása esetén — a vizsgálati tárgyakból kellő időben sikeresen kollokvál. (4) A tanulmányok eredményes folytatását az egyes tanulmányokra vonatkozó szabályzatok alapján az intézmény igazgatósága által megszabott határidőre kell igazolni. Az iskolai évvégi bizonyítványt az iskolaév befejezését követő 15 napon belül kell bemutatni. (5) Az (1) bekezdés értelmében engedélyezett nevelési járadékot annak a hónapnak a végével kell beszüntetni, amelyben a (3) és a (4) bekezdések értelmében megállapítható, hogy az árva tanulmányait eredménnyel nem folytatja, vagy amely hónapban az igazolásra megszabott határidő lejár anélkül, hogy az árva tanulmányainak eredményes folytatását igazolná. 32. §. A nevelési járadék beszüntetése. (1) A nevelési járadékot az árva 18., illetve 24. életévének a betöltése előtt be kell szüntetni: 1. ha az árva meghalt; 2. ha engedély nélkül állandóan külföldön tartózkodik ; 3. ha magyar állampolgárságát elvesztette ; 4. ha nagykorúsították; 5. ha házasságot kötött; 6. ha közmegbotránkozást okozó erkölcstelen életet folytat; 7. ha bűntett, vagy nyereségvágyból, vagy az állami, vagy a társadalmi rend ellen elkövetett vétség miatt szabadságvesztésre jogerősen elítélték; 8. ha á bíróság a 7. pontban meg nem jelölt cselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélte ; 9. ha ellátottnak kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdésben az 1., 4., 5. és 7. pontok alatt felsorolt esetekben a nevelési járadékot végleg be kell szüntetni; a 2., 3. és 6. pontok alatt felsorolt esetekben a beszüntetés csak az ok megszűnéséig történik és az ok megszűnését követő hónap 1. napjától kezdődően a nevelési járadékot ismét folyósítani kell ; a 8. pont alatt meghatározott esetben a beszüntetés a szabadságvesztés tartamára terjed ; a 9. pont esetében a 33. §. rendelkezései az irányadók. (3) Az (1) bekezdésben a 2., 3., 6.^ 7. és 8. pontok alatt megjelölt esetekben az árvák további ellátását »a székesfőváros hivatalainál, az általa fentartott vagy kezelt intézeteknél, intézményeknél, vállalatoknál, üzemeknél szolgálatban lévő tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóinak özvegység és árvaság esetére az 1928 : XL. t.-c.-nek megfelelően való ellátásáról szóló szabályrendelet értelmében és az ebben meghatározott ellátás mértéke szerint kell megállapítani. (4) Az özvegyi járadéknak bármily okból való megszüntetése vagy felfüggesztése a nevelési járadékot sem meg nem szünteti, sem fel nem függeszti. 33. §. Az árva ellátottságának az esetei. (1) Az árvát ellátottnak [32. §. (1) 9.] kell tekinteni, ha : 1. önálló kereseti tevékenységet fejt ki és ebből havi 80 pengő értéket elérő jövedelme van ; 2. akár közszolgálatban, akár magánszolgálatban olyan alkalmazást nyer, amelynek javadalmazása a havi 80 pengő értéket eléri; 3. mint kolostorba vagy zárdába belépett szerzetes, vagy apáca ünnepélyes fogadalmat tesz;