Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930
7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1008 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidíjasok és altisztek öregség és rokkantság, v alamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról
1930. május 2 8-iki közgyűlés. 1008. szám. 24. §. Kizáró okok. (1) Nevelési járadékra nincs igénye annak az árvának: a) aki nem magyar állampolgár; b) akit a bíróság bűntett, vagy az állami vagy a társadalmi rend ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt; c) aki az alkalmazott (nyugdíjas) örökbefogadott gyermeke. (2) A nevelési járadékra való igényt nem érinti az a körülmény, hogy az alkalmazott (nyugdíjas) gyermekét valaki örökbefogadta. 25. §. Az árvák ellátása az alkalmazott (nyugdíjas), valamint a járadékos özvegy halálát követő három hónapban. (1) A teljesen árva részére az alkalmazott vagy nyugdíjas apa, illetve az alkalmazott vagy nyugdíjas anya halála után három hónapon át mindazokat a járandóságokat ki kell utalni, amelyek az apát, illetve az anyát ezalatt az idő alatt megillették volna, ha életben marad. (2) Ugyancsak ki kell utalni az (1) bekezdésben megállapított járandóságokat, ha az árva édesanyja a 15. §-ban megállapított ellátásra nem jogosult, valamint az anya elhunytakor, ha az apa teljesen vagyontalan és keresetképtelen. (3) Ha az apa halála után a 16. §. (3) bekezdésében megállapított mérték szerint özvegyi járadékra jogosult özvegyet hagyott hátra, aki egyúttal az árva (árvák) édesanyja, abban az esetben az apa halálát követő három hónapon át a 15. §. (1) bekezdése értelmében kifizetésre kerülő járandóságok az árvák ellátására is szolgálnak. (4) Ha az édesanya az alkalmazott (nyugdíjas) apától törvényesen elváltán élt s ezért a 15. §-ban megállapított ellátás őt csak a tartásdíj erejéig illeti meg, az alkalmazott (nyugdíjas) apa halálát követő három hónapon át az árva (árvák) számára ki kell utalni azt a különbözetet, amely az elváltán vagy különváltan élő édesanya havi tartásdíja és a 15. §. (1) bekezdésében megállapított ellátás egy havi összege között van. (5) Minden egyéb esetben az árvákat a 15. §. (1) bekezdésében megállapított járandóságokból egyenként 15%, összesen legfeljebb 45% illeti meg; a járandóságoknak ebben a 45%-ában egyenlő arányban részesülnek. Ha azonban az árván (árvákon) kívül csak törvényesen elvált nő(k) tarthat(nak) igényt az említett járandóságokra, a tartásdíjon felülmaradó összegek is az árvát (árvákat) illetik. (6) Az így kifizetésre kerülő összegek azonban csak abban az esetben illetik meg az árvákat, ha a 30., illetve a 31. §-okban megszabott életkort még nem töltötték be; egyébként az előző bekezdések értelmében kifizetett összegeket még abban az esetben sem kell visszafizetni, ha nevelési járadékra nem lennének jogosultak. (7) Az özvegyi járadékban részesülő özvegy halála esetén a nevelési járadékban részesülő árva (árvák) részére az özvegy életében élvezett nevelési járadék mellett az elhalálozás napját követő három naptári hónapon át az özvegyi járadék esedékességének napjain folytatólagosan kell kifizetni azt az özvegyi járadékot, amely az elhunyt özvegy részére ezalatt az idő alatt járna, ha életben volna. 26. §. A nevelési járadék összege. (1) A nevelési járadék a 27. §-ban meghatározott korlátozásokkal a szabályrendelet értelmében az adott esetben megállapítható egész özvegyi járadéknak a 20%-a fejenként. — A nevelési járadék összegszerű megszabásánál az özvegyi járadéknak azt az összegét kell alapul venni, amely az elhunyt alkalmazott (nyugdíjas) beszámítható javadalmazása után a 16. §. (1), (2) és (3) bekezdései alapján az özvegyi járadék mértékére vonatkozó egyéb korlátozó rendelkezések figyelembevétele nélkül megállapítható. (2) Az alkalmazott nők árváit megillető nevelési járadék megállapításánál az előző bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (3) Ha az özvegyi járadék több nő között oszlik meg, a nevelési járadékösszegszerű megállapításakor az özvegyi járadékot felosztatlanul teljes összegben kell alapul venni. (4) A teljesen árvák a nevelési járadéknak kétszeres összegét kapják.
