Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1008 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidíjasok és altisztek öregség és rokkantság, v alamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról

1930. május 28-iki közgyűlés. 1008. szám. 391 20. §. Az özvegy végkielégítése. (1) Ha az ellátásra jogosult férjnek az elhalálozáskor nem volt annyi szolgálati ideje, amennyi a nyugdíjra való igényhez szükséges, az özvegy végkielégítésben részesül, feltéve, hogy az özvegyi járadékra való igényjogosultságnak egyéb feltételei (14. §.) megvannak. (2) Az özvegynek ugyanolyan összegű végkielégítésre van igénye, mint amilyen összegű végkielégítést a 12. és 13. §§. alapján férje az elhalálozás idejében igényelhetett volna. Ezenfelül még ki kell utalni az esetleg átutalt járuléktartalékoknak [ 53. §. (3)[ 4%-kal kamatoztatott összegét. 21. §. Ellátás az alkalmazott eltűnése esetén. (1) Ha az alkalmazott, akinek ellátásra igénye van, eltűnik és fel nem található, nejének elsősorban az alkalmazottat esetleg megillető járandóságok terhére ideiglenesen azt az ellátást kell kiutalni, amely őt a szabályrendelet értelmében özvegyi ellátás címén megilletné, ha az alkalmazott az eltűnés idejében meghalt volna, feltéve, hogy az ellátást kizáró okok (4. §.) egyike sem áll fenn. (2) Az eltűnés okából folyósított ellátás — a 19. §-ban felsorolt eseteken kívül — megszűnik, ha az eltűnt alkalmazott megkerül, vagy halála bebizonyul, vagy ha bírói eljárással jogerősen holttá nyilvánítják. (3) Az (1) bekezdés értelmében adott ellátást visszakövetelni nem lehet. 22. §. Az özvegyi ellátás szabályainak alkalmazása az elvált nők ellátására. Az özvegyi ellátásra vonatkozó összes rendelkezéseket az elvált nő(k) ellátását illetően is megfelelően alkalmazni kell. V. FEJEZET. A nevelési járadék. 23. §. A nevelési járadékra való igény. (1) Nevelési járadékban részesülnek a nyugdíjra jogosult, vagy nyugdíjas alkalmazottnak törvényes vagy törvényesített árvái. (2) Ezekkel az árvákkal a nevelési járadékot illetően egy tekintet alá esik: 1. az alkalmazott (nyugdíjas) férfinek házasságon kívül született gyermeke, ha az atya apaságát jogszerűen elismerte, vagy ha ezt a bíróság jogerősen megállapította, valamint 2. az a gyermek, akinek a javára az alkalmazott (nyugdíjas) férfit jogerős bírói ítélet tartásdíj fizetésére kötelezte, továbbá 3. mostohagyermeke, ha eltartásáról az alkalmazott férfi gondoskodott. (3) Nevelési járadékra a gyermeknek akkor is igénye van, ha a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított tíz hónapon belül született, vagy ha a szülők házasságát a bíróság jogerősen érvénytelennek nyilvánította. (4) A királyi (államfői) kegyelem útján törvényesített gyermeket a nevelési járadék szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni. (5) A nyugdíjra jogosult, vagy nyugdíjas nő után az árvákat nevelési járadék akkor is megilleti, ha atyjuk él. (6) Nyugdíjra jogosultnak kell tekinteni azt az alkalmazottat is, aki a szabályrendelet 9. §-ának (5) bekezdésében meghatározott magatartás következtében meghalt.