Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1008 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidíjasok és altisztek öregség és rokkantság, v alamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról

1930. május 28-iki közgyűlés. 1008. szám. 387 8. nyugállományba való helyezése után olyan körülmény derül ki, amely már a nyugdíjazás időpontjában megvolt és amelynek ismeretében a nyugellátás nem lett volna^megállapítható ; úgyszintén 9. ha a nyugdíjast bűntett vagy nyereségvágyból, vagy az állami, vagy a társadalmi rend ellen elkövetett vétség miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik ; továbbá, ha 10. a 9. pontban meghatározott bűncselekményeket kétségtelenül megállapít­hatóan elkövette s ellene szökés miatt vagy más okból a bűnvádi eljárást megindítani vagy lefolytatni nem lehet. (2) Az (1) bekezdésben a 2., 3., 4., 5., és 6. pontok alatt megjelölt esetekben a nyugdíjat csak időlegesen kell beszüntetni s újból folyósítani kell, ha megszűnik az az ok, amely miatt a nyugdíjat be kellett szüntetni. Ilyen esetekben az ok meg­szűnését követő hó 1. napjától kell a nyugdíjat újból folyósítani. A közben eltelt időre a nyugdíjat utólag sem lehet kiutalni. A nyugdíjnak újból való folyósításánál nem számít, hogy a 2. pontban megjelölt alkalmazás állandó ellátással vagy anél­kül szűnt meg. (3) Az (1) bekezdésben a 3—10. pontok alatt megjelölt esetekben a nyugdíjas­nak és hozzátartozóinak további ellátását »a székesfőváros hivatalainál, az általa fentartott vagy kezelt intézeteknél, intézményeknél, vállalatoknál, üzemeknél szol­gálatban lévő tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére az 1928 : XL. t.-c-nek megfelelően való ellátásáról" szóló szabályrendelet értelmében N és az ebben meghatá­rozott ellátás mértéke szerint kell megállapítani. (4) A nyugdíjat nem lehet megváltani. III. FEJEZET. A végkielégítés. 12. §. A végkielégítésre való igény. Az ellátásra jogosult alkalmazottnak, akinek a szabályrendelet 6. és 7. §-ai értelmében beszámítható szolgálati ideje a 10 évet el nem éri, a 9. §. (1) bekez­désének 2. a), 2. b) és 2. c) pontjai alatt megjelölt esetekben végkielégítésre van igénye. 13. §. A végkielégítés összege. A végkielégítés összegét a mindenkor irányadó törvényes rendelkezések (jog­szabályok) állapítják meg; ezenfelül ki kell még utalni a szolgálati idő alatt levont járulékoknak 4%-kal kamatoztatott összegét. IV. FEJEZET. Az özvegyi járadék. 14. §. Az özvegyi járadékra való igény. (1) Özvegyi járadékra igénye van annak a nőnek, akinek a férje, amikor meg­halt, állandó ellátásra jogosult volt, vagy állandó ellátást élvezett, 1. ha az elhunyt férjjel ennek tényleges szolgálata idejében, vagy azt meg­előzően 2. legalább hat hónappal a férj halála előtt lépett törvényes házasságra s 3. ha a férj a házasságkötés idején még nem volt 60 éves és 4. ha a férjjel ennek halála idején együtt élt. Az állandó ellátásra jogosultnak kell tekinteni azt az alkalmazottat is, akinek a nyugdíjra való igénye csak feltételesen és ideiglenesen szűnt meg [11. §. (2).]. l-hez. Ha a házasságot a férj nyugdíjazása után kötötték, özvegyi járadékot csak akkor lehet igényelni:

Next

/
Oldalképek
Tartalom