Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1008 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidíjasok és altisztek öregség és rokkantság, v alamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról

— ^"" 386 1930. május 28-iki közgyűlés. 1008. szám. (3) Szolgálatának ellátására tartósan képtelenné vált s emiatt saját kérelmére nyugállományba helyezett alkalmazottat, ha életének 60. évét még nem töltötte be, a székesfőváros tanácsa a tiszti főorvossal (helyettesével) bármikor felülvizsgáltathatja s ha a vizsgálat eredményeként szolgálatképesnek találja, nyugdíjának megszüntetésével annál az intézménynél, amelytől nyugellátásban részesül, szolgálattételre kötelezheti. (4) Azt az ellátásra jogosult alkalmazottat, aki nyilván vagy bizonyíthatóan hivatalos eljárás, vagy munkaközben, önhibáján kívül szenvedett baleset következtében szolgálatra képtelenné válik és beszámítható (6. és 7. §§.) szolgálati ideje az 5 évet meg nem haladta, olyan összegű nyugdíjban kell részesíteni, mint azt, akinek már 10 beszámítható szolgálati éve van. Ha a beszámítható szolgálati idő az 5 évet meghaladta, a nyugdíj megállapításánál alapul veendő (6. és 7. §§.) szolgálati időhöz — tekintet nélkül a szolgálati évek számára — hat évet kell számítani. (5) Ha az alkalmazott az üzem érdekeinek védelmében, az üzemet fenyegető veszedelem vagy kár elhárítása céljából tanúsított magatartása miatt a szolgálatra teljes mértékben képtelen lesz, —tekintet nélkül arra, hogy ellátásra jogosult volt-e, vagy sem, — a legutoljára élvezett illetményeivel (5. §. 2. pont) egyenlő összegű nyugdíjban kell részesíteni. (6) Az alkalmazott nőnek saját szolgálata után nyugdíjra akkor is igénye van, ha férjnél van, vagy ha férje után özvegyi ellátásban részesül, saját jogán szerzett nyugdíját akkor is megtartja, ha férjhez megy, feltéve, hogy a nyugdíjra való jogosultság kellékei megvannak. 10. §. A nyugdíj összege. (1) A nyugdíj évi összege a 9 évet és 6 hónapot meghaladó szolgálati idő után (6. és 7. §§.) a legutolsó törzsfizetés (5. §.) évi összegének a 40%-a, amely a 11. szolgálati évvel kezdődően és a 40. szolgálati évvel befejeződően évenkint 2%-kal emelkedik ; a 40 éves szolgálati idő befejezésével az évi nyugdíj az alkalmazott legutolsó törzsfizetésének egészévi összegével egyenlő. (2) A 7. §. (5) bekezdésében megjelölt esetben annak a szolgálatnak az illetményei az irányadók, amelyik szolgálattal kapcsolatban élvezett és beszámítható illetmények alapján — a szolgálati időnek a 7. §. (5) bekezdése szerint való számításával — magasabb összegű nyugdíj állapítható meg. (3) Ha az alkalmazott szolgálatának ideje alatt lakáspénzben is részesült, a szabályrendelet 2. §-ának (3) bekezdése értelmében járó lakáspénzét a teljes tízéves szolgálat után (6. és 7. §§.) a 15. szolgálati év teljes betöltéséig terjedő időben történő nyugdíjazásoknál az alkalmazott legutolsó lakáspénzének 60%-ában, a tizenöt évnél hosszabb szolgálati idő után történő nyugdíjazásoknál annak teljes összegében (100%) kell megállapítani. — A lakáspénz mértékének a megállapításánál irányadó szolgálati éveknek — az ú. n. hadiévek (13), (13/a), (13/b), (13/d) figyelembevétele nélkül — teljesen kitöltötteknek kell lenniök. A szolgálati éveket a lakáspénz megállapításánál nem szabad a 6. §. (12) bekezdése szerint számítani. — Ha a nyugdíj összegének megállapításánál alapul vett illetménnyel (5. §.) a nyugdíjazás idején egybekötött lakáspénz a nyugellátás tartama alatt magasabb összegben nyerne megállapítást, a nyugdíjazáskor folyósított lakáspénz ugyanebben az arányban emelkedik. 11 §• A nyugdíj beszüntetése. (1) A nyugdíjat be kell szüntetni, ha a nyugdíjas: 1. meghal; 2. a székesfővárosnál, annak intézményénél, intézeténél, vállalatánál, üzeménél — ideértve a részvénytársasági szervezetben fentartott vállatokat és üzemeket is — újból alkalmazást nyer; nem kell beszüntetni a nyugellátást, ha a nyugdíjas csak ideiglenes minőségben havidíj vagy napidíj, esetleg óradíj mellett kap oly alkalmazást, amely után ellátásra (nyugdíjra, végkielégítésre) igényt nem tarthat; 3. elveszti magyar állampolgárságát; 4. szabályszerű engedély nélkül állandóan külföldön tartózkodik (8. §).; 5. akit azért nyugdíjaztak, mert szolgálatának ellátására tartósan képtelenné vált, az elrendelt orvosi felülvizsgálaton [9. §. (3)] igazolás nélkül meg nem jelenik, vagy a felülvizsgálatot bármiféle okból szándékosan meghiusítja; 6. közmegbotránkozást okozó erkölcstelen életet folytat; 7. még szolgálatának tartama alatt olyan cselekményt vagy mulasztást követett el, amely miatt az ellátásra való jogosultságot elvesztette volna (4. §.), ha a cselekmény vagy mulasztás elkövetése még szolgálatának ideje alatt derül ki; a nyugellátást azonban nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény vagy mulasztás elkövetése óta már három évnél hosszabb idő telt el;