Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1929
17. 1929. december 5. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1250 - 1251 - 1252
1929. december 5-iki rendkívüli közgyűlés. 1252. szám. 371 dalmába. Az ily módon jogaitól megfosztott, hatáskörében megsértett, elnémított önkormányzatot hatalmas erővel karolja fel az alkotmánybiztosítékokról szóló 1907. évi LX. törvénycikk, mely megnyitja a panasz útját a végrehajtó hatalom legfőbb képviselőjével, a miniszterrel szemben is, akkor, amikor a hatalom megsértette a jogot. A központi hatalom egyre nagyobb részt óhajt lehasítani magának az önkormányzat hatásköréből és a mindinkább kevesbedő jog helyett csak a nagy és súlyos kötelezettségeket hagyja meg az önkormányzatnak. Fel kell tehát eleveníteni és életre kell kelteni azokat a fakuló és elhalványodó fogókat, melyek a magyar Törvénytárban az önkormányzat rendelkezésére állanak. Éljünk a joggal, mely megnyitja az igazság útját a független és pártatlan bíróság ítélőszéke előtt! »Á törvényhatóság jogkörének a védelme — úgymond az alkotmánybiztositékokról szóló törvény miniszteri indokolása — elsőrangú államjogi érdek. Fontosabb és sürgősebb, mint azon jogok védelme, melyek az egyeseket illetik meg a közigazgatási hatóságokkal szemben és eddig még nincsenek bírói védelem alá helyezve. A törvényhatóságok jogainak biztosítéka a nemzet szabadságának is egyik jő biztositéka ; a parlamentarizmus mellett legerősebb pillére az alkotmánynak és az életerős önkormányzat előfeltétele. Az önkormányzat pezsgésére mutat, ha jogai felett éberen őrködik és érzékeny a határsértések iránt és pangására vall, ha tunyán belenyugszik hatáskörének elbirtoklásába.v. Budapest főpolgármesterének azon cselekedete, mellyel a polgármesternek törvényes intézkedését visszavonta, egymagában kimeríti az 1907. évi LX. törvénycikk 1. §-ában meghatározott fogsértés tényálladékát és tulafdonképen elegendő volna, ha mi csak ezen egyetlen jogalapon kérnök a sérelem megállapítását és az intézkedés megsemmisítését. De a rendkívüli közgyűlés megtagadása körül felmerült ügyben az önkormányzat jogait oly sok ponton érte sérelem, hogy nem zárkózhatunk el az elöl, hogy az esetet minden oldaláról megvilágítsuk. Az alkotmánybiztosítékokról szóló törvény, amelynek alapján panasszal élünk, háromágú védelmet nyújt az önkormányzat képviseletének. Helyet ad a panaszlóknak a törvényhatóságra sérelmes intézkedés ellen először azon az alapon, hogy a törvényhatóságnak és szerveinek törvényes hatáskörét sérti, másodszor azon az alapon, hogy a végrehajtóhatalom képviselője a törvényhatósággal szemben valamely hatósági jogot törvényellenesen gyakorol, harmadszor a törvényt, vagy más törvényes szabályt sért. A törvényhatósági bizottságnak elsőrendű hatásköréhez tartozik országos ügyek megvitatása és ennek alapján az országgyűléshez való közvetlen felírás joga, a felirati jog. A jelenleg még érvényes fővárosi törvény, az 1872. évi XXXVI. törvénycikknek 2. §-a úgy szól, hogy a főváros mint önálló törvényhatóság gyakorolja a) az önkormányzatot, b) az állami közigazgatás közvetítését, c) foglalkozhat ezenkívül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel, azokat megvitathatja, azokra nézve megállapodásait kifejezheti, a többi törvényhatósággal közölheti és kérvény alakjában közvetlenül a képviselőházhoz felterjesztheti. A felirati jog a törvényben megadott, pontosan megállapított, az ország határvonalaival körülbástyázott alkotmánybiztosíték, melynek eredete visszanyúlik évszázados nagy küzdelmekre és mely a nemzeti jogfejlődés szenes folytatása. A felirati jog semmiféle megkötésnek nem lehet alávetve és nincs oly alaki szabály, amellyel meg lehetne kerülni.
