Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

9.2 1927. április 21. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 473

192 1927. április 21-iki közgyűlés. 472—473

1

jzám. a székesfőváros 1923. évi vagyonleltárát 188.962,273.536 K 99 t cselekvő vagyonnal, 61.285,411.139 „ 62 „ teherrel, tehát 127.676,862.397 K 37 f tiszta vagyonnal, az 1923. év végével jelentkező háztartási készletet pedig 2.028,225.852 K 21 fben állapítja meg és egyúttal tudomásul veszi, hogy e háztartási készlet tekintetében külön intézkedésre szükség nincsen, mert ez az 1925. évi háztartási eredményben benfoglaltatik és annak felhasználására vonatkozólag az 1925. évi zárszámadással kapcsolatban történik gondoskodás. A közgyűlés a gyámpénztár és gyámtartalékalap, valamint a székesfőváros kezelése alatt álló alapok és alapítványok előterjesztett zárszámadásait és vagyonleltárait úgy egészükben, mint részleteikben elfogadja és megállapítja. Az ekként megállapított 1923. évi zárszámadást és vagyonleltárt a szokásos záradékkal ellátott három példányban a közgyűlés felülvizsgálás és jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszti. !473. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 153.109/1926—

VI. számú előterjesztése a községi háztartás 1925. évi zárószámadása ügyében. A közgyűlés tudomásul veszi, hogy a tanács a székesfőváros 1925. évi zárszámadását és vagyonleltárát a törvényhatósági bizottság tagjainak kellő időben kézbesíttette. A községi háztartás 1925. évi zárszámadását a közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által is pártolt előterjesztése alapján 1,664.147,806.931 K 86 f bevétellel 1,539.942,300.275 „ 36 „ ki

adással, tehát 124.205,506.656 K 50 f maradvánnyal, a székesfőváros 1925. évi vagyonleltárát 3,812.209,439.325 K 14 f cselekvő vagyonnal 931.581,344.366 „ 82 „ te

herrel, tehát 2,880.628,094.958 K 32 f tiszta vagyonnal, az 1925. év végével jelentkező háztartási készletet pedig 108.968,824.107 K 59 f-ben állapítja meg és egyúttal elhatározza, hogy e háztartási készlet tekintetében az 1926. évi zárszámadással kapcsolatban fog intézkedni; addig is ezt az összeget a m. kir. belügyminiszter 55.228/1926—

IV. sz. leiratában kifejezett hozzájárulása alapján az 1926. évi háztartási hiány fedezetéül jelöli ki, minthogy az 1926. évi költségvetés egyfelől a községi pótadónak leszállítása, másfelől az 1926. évre tervezett üzemi hozzájárulások lecsökkent eredménye folytán hiánnyal zárult. A közgyűlés a" gyámpénztár és gyámtartalékalap, valamint a székesfőváros kezelése alatt álló alapok és alapítványok előterjesztett zárszámadásait és vagyonleltárait úgy egészükben, mint részleteikben elfogadja és megállapítja. Az ekként megállapított 1925. évi zárszámadást és vagyonleltárt a szokásos záradékkal ellátott három példányban a közgyűlés felülvizsgálás és jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszti. A közgyűlés egyben tárgyalás és javaslattétel végett kiadja a tanácsnak a pénzügyi bizottság következő javaslatát: „Póthitelek előzetesen, a túlkiadások eszközlése előtt megfelelő indokolással kérendők. A póthitel iránti kérés — az illetékes szak-, vagy házibizottság javaslatával — a zárszámadási albizottsághoz terjesztendő be, amely azt véleményes jelentésével a pénzügyi bizottságnak mutatja be érdemleges tárgyalás céljából. A pénzügyi ügyosztály a zárszámadási albizottságnak a póthitel iránti kérelemmel kapcsolatban jelentést tesz a folyó év amaz effektív eredményeiről (bevételi többleteiről, vagy megtakarításairól, amelyek a póthitelek fedezetéül felhasználhatók. Javasoljuk továbbá, mondja ki a közgyűlés: a) hogy az ú. n. bevételi póthitelek a jövőben a „közgyűlés által kijelölt fedezet" megjelölést viseljék, b) hogy a hitelnyilvántartás a legszigorúbban kezeltessék, c) hogy a rendkívüli kezelés már a költségvetés összeállításakor a minimumra redukáltassék és a békebeli keretekre visszaszoríttassék, d) hogy az „átfutó" kezelés alá csak a valóban odatartozók vonassanak, e) hogy az előlegek a szabályzatokban előírt határidők alatt elszámoltassanak és az ebből folyó jelentős hátralékok kiküszöböltessenek. Szükségesnek tartjuk, hogy a főszámvevő azt a hatáskört, amelyet neki a törvény, a szabályrendelet és a szabályok biztosítanak, a legteljesebb mértékben érvényesítse. Annak érdekében, hogy a főváros mielőbb hozzájusson az őt megillető íngatlanvagyonatruházási illetékhez és hogy annak kiszabása ne csak a telekkönyvi végzés kézhezvétele után történhessék, javasoljuk, hogy a szabályrendelet megfelelő módosítása iránt a tanács mielőbb tegyen előterjesztést