Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

4. 1927. február 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 108

1927. február 4-iki közgyűlés. 107—108. szám. 77 pedig következik az, hogy a takarékosság elvének keresztülvitelés és érvényesülését a m. kir. belügyminiszter részére megállapított jogkör ma is biztosítja és így ebből ebből a célból különleges intézkedésekre szükség nincsen. Ilyként azután nyilvánvaló, hogy a törvényhatósági önkormányzat az ismertetett javaslat folytán a lét vagy nem lét kérdésének eldőlése előtt áll. A felsorolt indokok egyenesen kötelességévé teszik a törvényhatóságoknak, hogy alkotmánybiztosító jogaik megvédése érdekében szót emeljenek s ezek az indokok késztették Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlését is arra, hogy az idemellékelt határozatot meghozva kérvényt nyújtson be az országgyűlés képviselőházához az iránt, hogy a képviselőház a sérelmes törvényjavaslat III. fejezetében (az önkormányzati testületek háztartása) foglaltak elfogadását mellőzze. !108. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 161.878/1926—

XI. számú előterjesztése a VI. kerületi állat- és növénykerti úgynevezett külső vendéglő további hasznosítása ügyében. A törvényhatósági bizottság közgyűlése elhatározza, hogy a székesfőváros tulajdonát képező VI. kerületi Állat- és növénykerti úgynevezett külső vendéglő bérletére nézve eredetileg Wampetics Ferenccel megkötött, majd a törhényhatósági bizottság közgyűlésének 749/1911. kgy. számú határozata alapján Gundel Károlyra átruházott, végül a 298/1922. kgy. számú határozattal 1921. évi január hó 1-től 1926. évi december hó végéig meghosszabított bérleti szerződés érvényét az eredeti alapszerződésben, valamint a meghosszabbítási záradékban, végül a jelen közgyűlési határozatban foglalt és alább felsorolandó és újabb kikötése mellett 1927. évi január hó 1-től 1936. évi december 31-ig terjedő tízévi időtartamra — nyilvános versenytárgyalás mellőzése mellett — meghosszabbítja. Az újabb feltételek a következők: 1. Gundel Károly a szóbanlévő bérleményben lévő épület és tartozékainak bérlete után 1927. évi január hó 1-től 1927. évi április hó végéig terjedő időben, tehát addig az időpontig, ameddig az úgynevezett kötött üzletforgalom fennáll, évi 3000 magyar aranykorona bérösszegnek annyi százalékát köteles a székesfővárosnak megfizetni, mint amennyit erre nézve a jelenleg érvényben lévő és az üzletekre vonatkozó lakásrendelet előír. 1927. évi május hó 1-től kezdve az egész bérleti idő tartama alatt pedig a nevezett bérlő a bérleményben lévő épület és tartozékainak bérlete után évi 3000 magyar aranykorona bérösszeget köteles négy egyenlő részletben a székesfővárosnak megfizetni. 2. A bérleményhez tartozó és a bekerített terület használatáért a bérlő 1927. évi január hó 1-től kezdődőleg az egész bérleti idő tartama alatt, az eddigi módon és az eddigi bérleti feltételekben, a bérbeadó székesfővárosnak biztosított ellenőrzési jog fentartása mellett köteles a nyers (bruttó) bevételeinek két százalékát megfizetni. 3. Amennyiben az 1927. évi január hó 1-től április hó végéig terjedő időre az 1. pont szerint fizetendő bérösszeg és a 2. pont szerint fizetendő kétszázalékos területhasználati díj összesen nem tenne ki olyan összeget, mint amilyet a nevezett bérlő a szóbanlévő bérlemény után a jelenleg érvényben lévő és az üzletekre vonatkozó lakásrendelet szerint évi 16.000 magyar aranykorona 1917-es alapbér figyelembevétele mellett fizetnie kellene, úgy a bérlő a hiányzó összeget az 1927. év végén a székesfővárosnak megfizetni tartozik. 1927. évi május hó 1-től kezdődőleg az egész bérleti idő tartama alatt a bérlő ezt a kiegészítést minden újabb értesítés nélkül, az évi teljes 16.000 magyar aranykoronára tartozik minden bérleti év végén kiegészíteni. 4. Amennyiben a nevezett bérlő .által az 1. pont szerint fizetendő bérösszeg és a 2. pont szerint fizetendő kétszázalékos területhasználati díjnak az összege többet tenne ki, mint amennyit a bérlő az előző 3. pont szerint garantálni, illetve megfizetni tartozik, úgy ezt a többösszeget a székesfővárostól vissza nem követelheti, az a székesfőváros előnyére válván, kizárólag a bérbeadó székesfővárost illeti. 5. Köteles továbbá a bérlő a bérlemény tárgyát képező épület avult tetőszerkezetének helyreállításához 1000 magyar aranykoronával hozzájárulni. 6. Köteles végül a bérlő az épületben lévő konyha keramitpadlózatát a saját költségén és azonnal teljesen újjal felcserélni, továbbá a felső pavillon terraszát ugyancsak a saját költségén megnagyobbítani. A bérlő által a saját költségén a jelen 6. pont szerint eszközlendő új keramitpadlózat, valamint akibővített terrasz azonnal és minden megtérítés nélkül a székesfőváros tulajdonává válik; a most megjelölt munkák elvégzéséért, valamint az előző 5. pont szerint fizetendő 1000 magyar aranykorona hozzájárulásért a bérlő a székesfővárostól soha és semmiféle címen kártérítést, avagy megtérítést nem követelhet. A vonatkozó tárgyiratok kiadása mellett a törvényhatósági bizottság köz gyűlése utasítja a székesfőváros tanácsát, hogy a szóbanforgó bérleményre vonatkozó bérleti szerződést a jelen közgyűlési határozatban foglalt — avagy ha az a 20