Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

4. 1927. február 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 110

78 1927. február 4-iki közgyűlés. 108—110. szám. székesfővárosra nézve kívánatosnak mutatkozik, esetleg attól eltérő — feltételek mellett is készítse el, azt a nevezett bérlővel irassa alá és Budapest székesfőváros közönsége nevében hagyja jóvá. !109. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 117.526/1926—

XI. számú előterjesztése a VI. kerületi állat- és növénykerti úgynevezett belső vendéglő és kávéház további hasznosítása ügyében. A törvényhatósági bizottság közgyűlése elhatáiozza, hogy a 391/1921. kgy. számú közgyűlési határozattal Kutassy Lajos bérlőnek az 1921. évi január hó 1-től 1926. évi december hó végéig bérbeadott és az úgynevezett állat- és növénykerti belső vendéglő és kávéház bérletére nézve az elől megjelölt közgyűlési számú határozat alapján fennállott szerződés érvényét — nyilvános versenytárgyalás mellőzése mellett — további hat évvel, tehát az 1927. évi január hó 1-től 1932. évi december hó 31-ig terjedő időre, az eddigi bérleti feltételek, valamint a jelen közgyűlési határozatban foglalt újabb kikötések mellett meghosszabbítja. Az újabb kikötések a következők: 1. A nevezett bérlő a szóbanlévő bérleményhez tartozó és tartozékainak bérlete után 1927. évi január hó 1-től 1927. évi április hó végéig terjedő időben, tehát addig az időpontig, amíg az úgynevezett kötött üzletforgalom fennáll, évi 4800 magyar aranykorona bérösszeg erre a most megjelölt időtartamra eső részének annyi százalékát köteles a székesfővárosnak megfizetni, mint amennyit erre nézve a jelenleg érvényben lévő és az üzletekre vonatkozó lakásrendelet előír. 1927. évi május hó 1-től kezdve az egész bérleti idő tartama alatt a bérleményhez tartozó épületek és tartozékainak bérlete után évi 4800 magyar aranykorona bérösszeget köteles négy egyenlő részletben a székesfővárosnak megfizetni. 2. A bérleményhez tartozó terület használatáért az elől megjelölt bérlő 1927. évi január hó 1-től kezdődőleg az egész bérleti idő tartama alatt az eddigi módon és az eddigi bérleti feltételekben a bérbeadó székesfővárosnak biztosított ellenőrzési jog fentartása mellett köteles a nyers (bruttó) bevételnek 1%-át megfizetni. 3. A nevezett bérlő a zenehozzájárulási díjakat az eddigi mértékben és az eddigi módon köteles a székesfővárosnak megfizetni. 4. A bérlő köteles a székesfőváros tanácsának előírása és műszaki közegeinek ellenőrzése mellett két éven belül és a saját költségén a mostani zárt vendéglői termet nyitott teremmé átalakítani és megnagyobbítani. 5. Végül tartozik a nevezett bérlő a pálmaház kupolahelyiségeit és a hozzátartozó mellékhelyiségeket a székesfőváros szabad rendelkezésére nyomban visszabocsátani. A vonatkozó tárgyalási iratok kiadása mellett a törvényhatósági bizottság közgyűlése utasítja a székesfőváros tanácsát, hogy a szóbanforgó bérleményre vonatkozó bérleti szerződést a jelen közgyűlési határozatban foglalt — avagy, ha az a székesfőváros érdekeire nézve kívánatosnak mutatkozik, esetleg attól eltérő — feltételek mellett készítse el, azt a nevezett bérlővel irassa alá és Budapest székesfőváros közönsége nevében hagyja jóvá. !110. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 9649/1927—

VI. számú előterjesztése a székesfőváros úgynevezett clearing-tartozásainak rendezésére vonatkozólag a m. kir. kormánnyal kötendő megállapodás ügyében. A közgyűlés a külföldi kölcsönök rendezésére kiküldött bizottságnak és a pénzügyi bizottságnak a tanács által is pártolt előterjesztésére a székesfőváros úgynevezett clearing-tartozásainak rendezése végett a m. kir. kormánnyal megállapodást létesít és e megállapodást a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg az alábbi szövegezésben állapítja meg: Megállapodás, mely egyrészről a m. kir. kormány nevében és képviseletében a m. kir. pénzügyminiszter úr és másrészről Budapest székesfőváros közönsége között a magyar állam által a trianoni békeszerződés rendelkezései folytán Budapest székesfőváros helyett teljesített tartozások végleges rendezése érdekében az alábbiakban jött létre: A magyar állam a trianoni békeszerződés X. Rész. III. cím 231. cikk b) pontja alapján felelős a magyar állampolgároknak a szövetséges és társult hatalmakkal és azok állampolgáraival szemben fennálló, a 231. cikk alá eső tartozásokért. Ezen tartozásokat a magyar állam részben a trianoni békeszerződés, részben pedig az illető clearingviszonylatban kötött nemzetközi egyezmények alapján kiegyenlíti és a kiegyenlített összeg erejéig a magyar államnak az 1923. évi XXVIII. törvénycikk alapján visszkereseti joga támad. Budapest székesfőváros külföldi kölcsöntartozásainak rendezése érdekében Ostendében 1925. évi augusztus hó 14. napján kötött egyezményben elvállalt súlyos fizetési kötelezettségeit enyhítendő, az 1926. évi XVII. törvénycikk 2. §-a felhatalmazta a m. kir. kormányt, hogy Budapest székesfővárossal a trianoni békeszerződés 231. cikke alá eső tartozásainak mikénti kiegyenlítése tárgyában a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról szóló 1923. évi XXVIII. törvénycikk rendelkezéseitől eltérő külön megállapodást létesíthessen.