Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

4. 1927. február 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 105 - 106 - 107

70 1927. február 4-iki közgyűlés. 107. szárra ság körébe utalt minden ügyben diszkrecionális hatalmat gyakorolhat, az önkormányzat körébe tartozó kérdésekben is nem egyszer a célszerűség felett is érdemlegesen dönt, a törvényhatósági szabályrendeletektől és határozatoktól jóváhagyását kevés kivétellel szabad belátása szerint megtagadhatja s a főispán felterjesztési jogának útján úgyszólva bármely közgyűlési határozat felülvizsgálatába bocsátkozhatik. E nagykiterjedésű hatáskör az önkormányzat teljes megsemmisítésére vezethet, főleg, ha azt a miniszter kiterjesztőleg magyarázza s intézkedései ellen semmi jogorvoslat nincs. Az összeütközések a kormány és a törvényhatóságok között akkor sem lennének teljesen kizárhatók, ha a törvény szabatosabban állapítaná meg a hatásköröket s pontosabban jelölné meg azt a viszonyt, melyben a két tényező áll egymáshoz, mint ahogy ezt az 1886: XXI. t.-c. és az 1872 : XXXVI. t.-c. teszik. Ily viták szinte a helyzet természetéből folynak s ha el nem fajulnak és nem bénítják meg a közigazgatás rendes működését, inkább kedvező, mint veszélyes tünetszámba mennek; mert az önkormányzat pezsgésére mutat, ha jogai felett éberen őrködik és érzékeny a határsértések iránt s pangására vall, ha tunyán belenyugszik hatáskörének elbirtoklásába, vagy valamely más sérelembe. Azonban akár sűrűn, akár ritkán fordulnak elő efféle összeütközések, mindenesetre gondoskodni kell mindazon biztosítékokról, melyek az így támadt vitáknak a törvényességnek megfelelő elintézését lehetővé teszik. Enélkül az önkormányzat — a magyar nemzet hagyományai és létérdekei ellenére — nem bírna békés és rendes úton védhető jogalappal. A törvényhatóságok felirati jogának gyakorlása, amelyet az 1886 : XXI. t.-c (1872 : XXXVI. t.-c.) megengedett, a szóbanlevő viták megoldására s a törvényhatóság jogainak védelmére nem mindig alkalmas. Az 1886 : XXI. t.-c. 19. §-a (1872 : XXXVI. t.-c. 12. §-a t. i. módott nyújtott a törvényhatóságoknak, hogy a törvénybe ütköző, vagy a helyi viszonyok miatt célszerűtlennek tartott kormányrendeletek ellen végrehajtás előtt a kormányhoz felirattal élhessenek s ugyané jog az 1886 : XXI. t.-c. 68. §-ának c) pontja és 73. §-ának d) pontja (1872 : XXXVI. t.-c. 74. §. d) pontja) értelmében a törvényhatóság első tisztviselőjét is megilleti. Csakhogy a döntés a kormány kezében maradt letéve. A miniszter, akinek rendeletéről szó van, egyúttal az ügy bírája is, ki rendeletét akkor, ha a felhozott érvek sem győzik meg annak sérelmes voltáról, továbbra is fentarthatja és feltétlen joggal követelheti végrehajtását. A kormány sérelmesnek talált eljárása ellen, igaz, nyitva marad még egy út a törvényhatóság számára: a képviselőházhoz fordulhat orvoslásért. A képviselőházhoz való felírás intézménye figyelemreméltó alkotmánybiztosíték ugyan, mert módot nyújt a miniszterek parlamenti felelősségrevonására, de kevéssé alkalmas arra, hogy a konkrét sérelmet orvosolja. A parlament a konkrét ügy elintézésébe közvetlenül be nem folyhat s olyan esetben, midőn a sérelem megtörténte idején az országgyűlési tárgyalások huzamosabban szünetelnek, esetleg a felelősségrevonás jogát is csak igen későn érvényesítheti a miniszterrel szerűben. Sőt az is megtörténhetik, hogy a minisztérium éppen a felelősségrevonás elkerülése végett eszközli ki az országgyűlés feloszlatását vagy elnapolását s teszi a törvényhatóságra nézve igen hosszú időre lehetetlenné jogainak megvédését. A sérelmeknek gyakorlati értékű orvoslását leginkább biztosítja az, ha a vitássá vált kérdésekben való döntést oly fórumra bízzuk, mely fel van ruházva a függetlenség teljes biztosítékával s egyedül az elfogulatlanul értelmezett jogszabályok alapján vizsgálja: melyik részen van az igazság, mi felel meg a törvénynek? Ez mutatkozik legalkalmasabbnak az önkormányzat függetlenségének és erővel teljes működésének hatékony biztosítására." „A kormányzati hatalom erejének, tekintélyének megóvása kétségtelenül fontos érdek, melyet kockáztatni veszélyes. Azonban nem szabad feledni, hogy az önkormányzat hatályos és erővel teljes működésének minden körülmények között való biztosítása szintén elsőrendű állami érdek." „A jelen törvényjavaslat ezen alapgondolatból kiindulva, minden részletében arra törekszik, hogy a törvényhatósági önkormányzatot minél erélyesebb és minél szélesebbkörű védelemben részesítse." „A törvényjavaslat a törvényhatóság legszebb hagyományait a jelenkor követelményeihez alkalmazza, midőn az önkormányzatot, a szabadságot és a közigazgatás rendjét biztosító jogszabályok védelmét reá is bízza." Ezzel kapcsolatban azonban rámutatunk arra is, hogy a törvényhatóságnak alkotmánypolitikai jelentőségét, fontosságát és értékét a legújabb törvényhozás is fentartás nélkül elismerte. E tekintetben az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 : XXII. t.-c. törvényjavaslatának (az 1922. évi június hó 16. napjára egybehívott — nemzetgyűlés irományai — 751. számú iromány) a törvényhatóság részére a felsőház tagjai tekintetében választási jogot biztosító 6. §-a indokolására utalunk.