Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

5.2 1925. november 6. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1495 - 1496 - 1497

1925. november 6-iki közgyűlés. 1493—1497. szám. 545 miniszter utólagos jóváhagyása reményében már utasította a tanácsi II. ügyosztályt, hogy a legsürgősebb munkálatokat haladék nélkül rendelje el. Ez a közgyűlési határozat jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetik. !1494. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 66.400/1925—

IV. számú előterjesztése a Szent Rókus-kápolna festésére és mázolására szükséges költség fedezete ügyében. A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által pártolóan előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy a székesfőváros kegyurasága alá tartqzó Szent Rókuskápolna belső helyreállítási munkálatainak költségeire 43 (Negyvenhárom) millió koronát engedélyez és elrendeli, hogy ez az összeg az 1925. évi költségvetés XII. csoport (Községi közszolgáltatások) XIX. fejezetén (Részesedés a forgalmi adóból) várható bevételi többletből a 63.809/1925 -VI. tan. számú határozattal kijelölt ötmilliárd koronás tatarozási hitel terhére engedélyeztessék és az 1925. évi költség- vetés IV. csoport (Vallásügy) I. fejezetén (Kegyuraság) a Rendkívüli előirányzatnál önálló cím alatt a központban számoltassék el. Ez a közgyűlési határozat jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetik. !1495. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 65.197/1925—

IV. számú előterjesztése a budapest-rómaifürdői róm. kath. templomnak egy harmónium beszerzésére szükséges költség fedezete ügyében. A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által pártolóan előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy a budapest-rómaifürdői róm. kath. helyikáplánság . részére beszerzendő harmónium vételára fejében 17 (Tizenhét) millió koronát engedélyez és elrendeli, hogy ez az összeg az 1925. évi költségvetés IX. csoport (Különféle intézmények) XIII. fejezetén (Előre nem látott különfélék) előirányzott 2,800.000 aranykorona átalányösszegből még rendelkezésre álló 1,316.037 aranykorona terhére engedélyeztessék és az 1925. évi költségvetés IV. csoport (Vallásügy) I. fejezetén (Kegyuraság) a Rendkívüli előirányzatnál önálló cím alatt a központban számoltassék el. Ez a közgyűlési határozat jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetik. A tárgysorozat letárgyaltatván, a közgyűlés áttér az interpellációk előterjesztésére. !1496. Steinherz Simon bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő: 1. Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy az amúgyis súlyos kereseti viszonyok között dolgozó közüzemi munkásságot a legutóbb folyósított 7%>-os bérjavítás nem elégíti ki és hogy a segédmunkások, valamint a köztisztasági munkásoknak a béremelés hatálya alól való kivonása a közüzemek összmunkásságára nézve sérelmes? 2. Hajlandó-e a polgármester úr, illetve a tanács ezen sérelmes bérrendezést revízió tárgyává tenni ? Hajlandó-e a már folyósított bérjavítást visszamenő hatállyal a segédmunkásokra, köztisztasági munkásokra és általában mindazon munkáskategóriákra kiterjeszteni, amelyek ez alól kivonattak? Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. !1497. Sümegi Vilmos bizottsági tag a kővetkező interpellációt intézi a polgármesterhez : 1. Hajlandó-e a polgármester úr gondoskodni arról, hogy a főváros jövő évi költségvetésébe a Kossuth-szobor céljaira megfelelő tekintélyes összeg vétessék fel ? 2. Hajlandó-e a polgármester úr gondoskodni arról, hogy Budapest főváros törvényhatósága felszólítsa az ország összes törvényhatóságát, valamint a városok, községek, hazafias társadalmi és kulturális egyesületek vezetőségét, hogy a fővárosban felállítandó Kossuth-szoborra adakozzanak és az így egybegyűlt összegből a magyar nemzet fővárosának a régi tartozása lerovassék? Az interpellációra dr. Sipőcz Jenő polgármester nyomban válaszol, kijelentvén, hogy nem szeretné azt, hogyha a Kossuth-szobor propagálásának elmaradásából, vagy szüneteléséből bárki is arra következtetne, hogy akár ő, akár pedig a tanács, vagy pedig a közgyűlés a megváltozott viszonyokra való tekintettel Kossuth Lajos szobrának felállítását immár szükségesnek nem tartaná. Igenis, Kossuth Lajosnak kell, hogy szobra legyen Budapesten. Mert a fővárosnak is ki kell fejezni azt az elévülhetetlen hálát, amelyet minden magyar ember érez az ő halhatatlan emléke iránt és ki kell fejezni a mélységes ragaszkodást a negyvennyolcas nagy eszmék iránt, amelyeket, nevezetesen a nemzeti függetlenségnek és a helyesen felfogott népszabadságnak gondolatát senki annyira megtestesítve nem tükröztette vissza, mint éppen Kossuth Lajos. Bejelenti, hogy Kossuth Lajos szobrának további propagálását és felállítását a szoboralapnak megcsökkenése és a változott körülmények, a nehéz viszonyok idézték elő, de ő azt hiszi, hogy elérkezett immár az időpontja annak, hogy a 137