Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

12. 1924. december 17. tanácsülés jegyzőkönyve - 1592 - 1593 - 1594

434 1924. december 17-iki tanácsülés. 1600. szánig III. 1. Az 1924. évi július hó 1-je előtt elhalt székesfővárosi közoktatási alkalmazottak özvegyeinek ezidőszerint járó ellátását (özvegyi nyugdíját, kegydíját és bármilyen egyéb készpénzjárandóságát) az 1924. évi június hó végével be kell szüntetni. A jelen határozat II. rész 1. pontjának második bekezdésében foglaltak az özvegyekre is vonatkoznak. 2. A nyugdijszabályrendelet értelmében özvegyi nyugdíjra igénnyel bíró özvegyeknek özvegyi nyugdíját, az 1924 évi július hó 1-től kezdve a jelen határozat 1. részében foglaltak értelmében aranykoronában megállapított annak a fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) az alapul vétele mellett kell megállapítani, amelyre az elhalt férjnek igénye lenne abban az esetben, ha abban az állásban (alkalmazásban), melyben utoljára teljesített szolgálatot, még tényleges szolgálatban állana. Azoknál az özvegyeknél, akik már az 1924. évi július hó 1-ét megelőző időben is részesültek özvegyi nyugdíjban, az özvegyi nyugdíj megállapításánál az arra a fizetési fokozatra nézve megállapított fizetést (nyugdíjba beszámítható javadalmazást) kell alapul venni, amely fizetési fokozatra nézve megállapított fizetés alapul vétele mellett volt az özvegyi nyugdijuk az 1924. évi június hó 30-ig megállapítva. A jelen pontban foglalt rendelkezéseket az elhalt székesfővárosi alkalmazottak után kegyelmi ellátásban (kegydíjban) részesülő özvegyek ellátásának (kegydíjának) megállapításánál értelemszerűen alkalmazni kell. 3. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. t.-c. • 2. §-ának kiegészítő részeként a törvényhez csatolt a) melléklet A) II. része 3. pontjának 2. bekezdésében foglalt és a jelen határozat II. rész 3. pontjának b) alpontjában szó szerint idézett korlátozó rendelkezéseket az özvegyi nyugdíjak (kegydíjak) megállapításánál is alkalmazni kell. A jelen határozat II. része 3. pontjának a) alpontjában említett korlátozás az özvegyi nyugdíjak (kegydíjak) megállapításánál nem nyerhet alkalmazást. Azt, hogy ezeket a korlátozó rendelkezéseket miképpen kell végrehajtani, az alábbi 5. pont szabályozza. 4. Elsősorban az alábbiak figyelembevételével meg kell állapítani azt, hogy mennyi nyugdíj járna abban az esetben, ha az 1924. évi IV. t.-c.-nek a fenti 3. pontban említett korlátozó rendelkezései nem nyernének alkalmazást. Az özvegyi nyugdíjat az 1924. évi július hó 1-től kezdődően a jelen III. rész 2. pontja szerint alapul veendő fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) az 50%-ában, illetőleg ha a nyugalmazott állapotban elhalt férjnek nyugdíja a fizetés (nyugdíjba beszámítható javadalmazás) 50%-nál kisebb százalékkal állapíttatott meg, ezzel a kisebb százalékával kell megállapítani. Azoknál az özvegyeknél, akik kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban), valamint a nyugdíjszabályrendelet 4. §-ának ötödik bekezdése alapján engedélyezett ellátásban már az 1924. évi július hó 1-ét megelőző időben is részesültek, ezt az ellátást az özvegyi nyugdíj címén különben járó összegnek a 80%-ával kell megállapítani. 5. Az özvegyi nyugdíjat az 1924. évi július hó 1-től kezdődőleg a fenti 4. pont szerint özvegyi nyugdíj címen különben járó összegnek az alábbi százalékával kell megállapítani és pedig ha az elhalt férjntk a beszámítható szolgálati ideje: 30 évnél kevesebb 85%-ával, 30 év vagy ennél több, de 35 évnél kevesebb ...... 90%-ával, 35 év vagy ennél több, de 40 évnél kevesebb 95%-ával, 40 év vagy ennél több 100°/o-ával. Ez a korlátozó rendelkezés nem nyer alkalmazást azoknál az özvegyeknél, akik hatvanadik életévüket az 1924. évi július hó 1-je előtt már betöltötték, akiknek özvegyi nyugdíját tehát a fenti 4. pont szerint járó összeggel kell megállapítani. Ugyancsak nem nyer alkalmazást ez a korlátozó rendelkezés a hatvanadik életév betöltését követő hó 1-től kezdve azoknál az özvegyeknél, akik hatvanadik életévüket az 1924. évi július hó 1-ét követő időben töltik be, akiknek özvegyi nyugdíját tehát a? hatvanadik életév betöltését követő hónap 1-től kezdve a fenti 4. pofit szerint járó összeggel kell megállapítani. A jelen pontban foglalt rendelkezéseket a fenti 4. pont harmadik bekezdésében említett ellátások megállapításánál is alkalmazni kell. 6. Azoknál az özvegyeknél, akik az 1924. évi június hó 30-a után fognak kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban) vagy a nyugdijszabályrendelet 4. §-ának ötödik bekezdése alapján engedélyezendő ellátásban részesülni, az ellátás engedélyezése alkalmával — a fenti 5. pontban folglalt korlátozás figyelembe vételével — esetrőlesetre kell megállapítani azt, hogy az ellátás a fenti 2. pont szerint alapul veendő fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) hány százaléka legyen 7. A nyugdíjszabályrendelet 24. §-ának hatodik bekezdésében említett esetben, ha a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet nem hagyott hátra, az egyébként igényjogosult elvalt nő részére járó özvegyi nyugdíjat — tekintet nélkül annak a tartásdíjnak az összegere, amelynek fizetésére a volt férj kötelezve volt — az özvegyi nyugdíj címén különben járó összegnek az 50°/o-ában; ha pedig a volt