Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

12. 1924. december 17. tanácsülés jegyzőkönyve - 1592 - 1593 - 1594

1924. december 17-iki tanácsülés. 1600. szám. 435 férj halálakor igényjogosult özvegyet is hagyott hátra — ugyancsak tekintet nélkül annak a tartásdíjnak az összegére, amelynek fizetésére a volt férj kötelezve volt — az igényjogosult özvegy részére járó özvegyi nyugdíjat, az özvegyi nyugdíj címén különben járó összegnek a 60%-ában, az elvált nö vagy esetleg elvált nők részére együttesen járó özvegyi nyugdíjat pedig az özvegyi nyugdíj címén különben járó összegnek a 40%-ában kell megállapítani. Ha az elvált nő, illetőleg az özvegy részére a fentiek szerint megállapított özvegyi nyugdíjak a tartásdíj összegével, vagy az elvált nő, esetleg elvált nők, illetőleg az özvegy vagyoni viszonyaival nem állanak arányban, a tanács esetenkint állapítja meg az elvált nő (nők), illetőleg az özvegy részére járó özvegyi nyugdíjak összegét; azonban az ekként megállapítható özvegyi nyugdíjnak az összege, illetőleg az özvegyi nyugdíjaknak együttes összege az özvegyi nyugdíj címén különben járó összeget semmiesetre sem haladhatja meg. 8. A székesfővárosi közoktatási alkalmazottak özvegyeinek az özvegyi nyugdíjra való igényjogosultsága szempontjából egyebekben továbbra is a nyugdíjszabályrendelet 24. §-ában foglaltak az irányadók. 9. A nyugdíjszabályrendelet 36. §-ában foglalt és a hátrahagyottak ellátásait korlátozó rendelkezések az ellátások megállapításánál nem nyerhetnek alkalmazást. 10. A jelen határozat rendelkezései alá tartozó székesfővárosi közoktatási alkalmazottnak olyan özvegye, aki az elhalt férje után a székesfővárostól járó özvegyi nyugdiján kívül az államkincstár vagy a székesfővárossal az érvényben , álló jogszabályok, illetőleg a jelen határozat szerint a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló nyugdíjintézetek valamelyikének terhére is részesül özvegyi ellátásban, illetőleg aki a székesfőváros, az államkincstár, vagy a szóbanlevő nyugdíjintézetek valamelyikétől járó özvegyi ellátáson kívül a székesfőváros,. az államkincstár vagy a szóbanlevő nyugdíjintézetek valamelyike terhére a saját alkalmaztatása után is részesül nyugdíjban, az 1924. évi július hó 1-től kezdődően a jelen határozat rendelkezései szerint részére megállapítható ellátások közül csak az egyik ellátását, még pedig a magasabb összegű ellátását (özvegyi nyugdíját, vagy nyugdíját) kaphatja meg teljes összegében, míg a másik, vagyis a kisebb összegű ellátásnak (esetleg ellátásoknak, özvegyi nyugdíjnak, illetőleg özvegyi nyugdíjaknak vagy nyugdíjnak) csak az 50°/o-át kaphatja. A jelen határozat rendelkezései alá tartozó és tényleges szolgálatban álló nőalkalmazott, aki elhalt férje után a székesfővárostól, az államkincstártól vagy a székes fővárossal az érvényben álló jogszabályok, illetőleg a jelen határozat szerint a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló nyugdíjintézetek valamelyikétől özvegyi ellátásba is részesül, az 1924. évi július hó l-lől a tényleges szolgálatának tartama alatt, a fenti 5. pontban foglalt korlátozó rendelkezés figyelembe vételével járó özvegyi nyugdíjnak (özvegyi nyugdíjaknak) csak az 50%-át kaphatja. 11. A tényleges szolgálatban álló, illetőleg a nyugalomba helyezett székesfővárosi közoktatási alkalmazottaknak elhalálozása esetén azok részére, akik az elhaltnak gyógykezeltetéséről és eltemettetéséről gondoskodtak, temetési segély fejében az alkalmazott által elhalálozása hónapjában tényleg élvezett fizetés vagy nyugdíj egy havi részletét kell kifizetni. 12. A tényleges szolgálatban, illetőleg a nyugdíjazott állapotban elhalt alkalmazottnak özvegye részére, az elhalálozás napját követő három hónapon át, mindenkor a járandóságok esedékességének napján folytatólagosan ki kell fizetni azokat a készpénzjárandóságokat, amelyek az elhalt részére ez alatt a három hónap alatt járnának abban az esetben, ha még életben volna. A szóbanlevő készpénzjárandóságokat külön utalványrendelet bevárása nélkül ugyanott és ugyanúgy kell számfejteni, elszámolni és az özvegynek a kezeihez kifizetni, mintha az elhalt alkalmazott a szóbanlevő három hónap alatt életben volna. Az özvegyet megillető özvegyi nyugdíj csak a férj halálának napját követő negyedik hó első napjától kezdve jár. A fentebb említett három hónapra kifizetett összegeket az özvegy abban az esetben sem köteles visszatéríteni, ha részére özvegyi nyugdíj nem állapíttatik meg. 13. A már folyósított özvegyi nyugdíjat és lakáspénzt be kell szüntetni abban az esetben is, ha az özvegy a tanácsnak előzetes engedélye nélkül állandóan Magyarország határain kívül tartózkodik. Ebben az esetben az özvegyi ellátás csak időlegesen szüntetendő be s azt újból folyósítani lehet azt a hónapot követő hó 1-től kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt az özvegyi ellátás beszüntettetett, a múltra nézve azonban az özvegyi ellátást utólag sem lehet folyósítani. 14. Az özvegy kérelmére a tanács megengedheti az özvegyi nyugdíjnak egy összegben való megváltását abban az esetben, ha a férj halálának napjától számítva legalább egy év már eltelt, ha az özvegy minden további igényéről lemond és ha a székesfőváros tiszti főorvosa igazolja, hogy az özvegy korához és egészségi állapotához képest előreláthatólag legalább még két évig élhet. Olyan özvegy, akinek még nevelési járulék élvezetében álló vagy a nyugdíjszabályrendelet 38. §-ában meghatározott életkort még el nem ért gyermeke van, özvegyi nyugdijának megváltását csak a gyámhatóság jóváhagyásával kérheti.