Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

12. 1924. december 17. tanácsülés jegyzőkönyve - 1592 - 1593 - 1594

1924. december 17-iki tanácsülés. 1600. szám. 431 lyezése alkalmával a fenti 5. és 6. pontokban foglalt korlátozások figyelembe vételével — esetről-esetre — kell megállapítani azt, hogy az ellátás a fenti 2. pont szerint alapul veendő fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) hány százaléka legyen. 9. Beszámítható javadalmazás alatt kizárólag a fizetést kell érteni. Mindenféle más elnevezésű illetményt (például a különböző működési pótlékokat, ideiglenes vagy helyettes igazgatói pótlékot, vagy a fizetési szabályrendelet 5. §-ának negyedik bekezdésében említett igazgatói pótlékokat stb.) a nyugdíj öszszegének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. 10 A tényleges szolgálat kötelékéből 1923. évi június hó 30-a után megvált, illetőleg megváló székesfővárosi közoktatási alkalmazottak nyugdíjra csak abban az esetben tarlhatnak igényt, ha beszámítható szolgálati idejük 9 évet és 6 hónapot meghalad. 11. a) A székesfővárosi közoktatási alkalmazottaknak nyugdíját, a tényleges szolgálatban utoljára élvezett fizetésnek (beszámítható javadalmazásnak) alapul vétele melleit, a tizedik beszámítható szolgálati évig az említett javadalmazásnak 40 (negyven) százalékával, a tizedik éven túl bezárólag a negyvenedik beszámítható szolgálati évig minden év után az említett javadalmazásnak további 2 (kettő) százalékával kell megállapítani. A szolgálati idő tartamát a polgári időszámítás szerint kell meghatározni; b) Az 1914. évi január hó elsejétől vagy azóta nyugalomba helyezett vagy helyezendő annál az alkalmazottnál, akinek tudományegyetemen, műegyetemen vagy jogakadémián szerzett főiskolai képzettsége van és aki főiskolai tanulmányait a beszámítható tényleges szolgálatba történt belépését megelőző időpontban fejezte be, a székesfőváros közoktatási intézeteinél töltött beszámítható szolgálati időnek minden teljes hét hónapját nyolc hónapnak kell számítani. A tudományegyetemen, műegyetemen vagy jogakadémián szerzett főiskolai végzettséggel egyenlőnek kell tekinteni a más főiskolán vagy akadémián szerzett képzettséget is abban az esetben, ha az illető főiskolára vagy akadémiára való felvételnek feltétele a középiskola nyolc osztályának bevégzése után az érettségi vizsgának sikeres letétele volt s ha a főiskolai vagy akadémiai tanulmányok szabályszerű befejezéséhez legalább négy évi tanulmány volt szükséges, de csak akkor, ha az alkalmazott olyan állást töltött be, amely állásnak betöltéséhez az illető főiskolai vagy akadémiai képzettség kívántatik meg. c) Az 1914. évi január hó elsejétől vagy azóta nyugalomba helyezett vagy helyezendő olyan alkalmazottnál, aki még 1914. szeptember hó elseje előtt kezdte meg beszámítható szolgálatát és aki a b) pont első és második bekezdéseiben említett főiskolai tanulmányait csak a beszámítható tényleges szolgálatba történt belépését követő időben fejezte be, a b) pontnak a szolgálati idő kedvezőbb számítására vonatkozó határozmányait — az alábbi megszorítással — alkalmazni kell abban az esetben, ha a szolgálati időt az alábbiak szerint számítva, az alkalmazottnak magasabb összegű nyugdíjra lenne igénye, mint összes beszámítható szolgálati idejének egyszerű számítása mellett. Ilyen alkalmazottnál csak a főiskolai tanulmányok befejezésének napjától kezdve töltött szolgálati időt lehet kedvezően számítani, a főiskolai tanulmányok befejezésének napjáig töltött szolgálati időt pedig teljesen mellőzni kell. d) A szolgálati időnek kedvezményes számításánál a hét hónapon aluli részt csak egyszerűen lehet számítani. A kedvezőbb számítás csak akkor foglalhat helyet, ha az alkalmazott már igényt szerzett állandó ellátásra. e) Az 1914. évi január hó 1-je óta nyugalomba helyezett vagy helyezendő föreáliskolai, felső leányiskolái, leánygimnáziumi, felső kereskedelmi iskolai és iparrajziskolai rendes tanároknál be kell számítani a közvetlenül megelőzőleg helyettesi minőségben eltöltött szolgálati időnek azt a részét, amely a középiskolai tanári oklevél, illetőleg a b) pont első és második bekezdéseiben emiitett főiskolai képzettség megszerzése utáni időre esik. f) Azoknak a föreáliskolai, felső leányiskolái, felső kereskedelmi iskolai és iparrajziskolai igazgatóknak és tanároknak a nyugdíját, akik az 1914. évi január elseje előtt helyeztettek nyugalomba, továbbra is a 196/1911. kgy. sz. szabályrendelet 14. szakaszának a) pontja szerint, vagyis a tizedik beszámítható szolgálati éven túl, bezárólag a harmincadik szolgálati évig minden év után a beszámítható javadalmazásnak három százalékával kell megállapítani. Az ilyen alkalmazottnál a fentebbi 5. és 6. pontokban foglalt korlátozó rendelkezések végrehajtásánál nem a szolgálati időt, hanem azt a százalékot kell alapul venni, amely százalékkal az alkalmazott nyugdija meg van állapítva. És pedig, ha ez a százalék ötvennél kisebb, akkor az 5., ha ötven vagy ennél nagyobb, de száznál kisebb, akkor a 6., ha pedig száz, akkor a 7. pont rendelkezései irányadók. A 6. pont esetében az ötven vagy annál nagyobb, de nyolcvannál kisebb százalék a tzenötévi vagy annál több, de harminc évnél kevesebb szolgálati idővel, a nyolcvan vagy annál nagyobb, de kilencvennél kisebb százalék a harmincévi vagy annál több, de harmincöt évnél kevesebb szolgálati idővel, a kilencven vagy annál nagyobb, de száznál kisebb százalék pedig a harmincötévi vagy annál több, de negyven évnél kevesebb szolgálati idővel esik azonos elbírálás alá.