Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

12. 1924. december 17. tanácsülés jegyzőkönyve - 1592 - 1593 - 1594

432 1924. december 17-iki tanácsülés. 1600. szám. 12. A Magyarországtól elszakított területeken állomásozott, de később Magyarország területére átjött és a székesfőváros szolgálatába lépett állami tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak, valamint a viszonosság folytán beszámítható szolgálatban állott tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak az elszakított területen a trianoni békeszerződés hatálybalépésének napjáig, vagyis az 1921. évi július hó 26-ig töltött ideje beszámítható szolgálati időnek tekintendő, az az idő azonban, amelyet a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott az elszakított területen az 1921. évi július hó 26-tól kezd/e töltött, a nyugdíj szempontjából nem számítható be, de a szolgálat megszakításának nem tekinthető. 13. A tizennyolcadik életév betöltése előtt bármilyen minőségben eltöltött idő beszámítás tárgya nem lehet. 14. A nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó intézeteknél, az országos nyugdíjintézet kötelékébe való tartozás kötelezettsége alól felmentett tanintézeteknél, az 1914. évi XXXVI. t.-c. 16. szakaszának 1—7. pontjaiban, továbbá az 1912. évi LXV. t.-c. 18. §-ának 1. pontjában említett hivataloknál, illetőleg 2., 3. és 4. pontjaiban felsorolt nyugdíj- (nyugbér-) intézetek kötelékébe tartozó állásokban tényleges minőségben eltöltött mindazt a szolgálati időt, mely az azokra nézve érvényben álló szabályzat szerint beszámításra alkalmas, a székesfővárosnál rendszeres alkalmazásban eltöltött szolgálati időhöz hozzá kell számítani, tekintet nélkül arra, hogy az átlépés a tényleges szolgálatból, a rendelkezési állapotból vagy a nyugdíjazott állapotból történt. 15. A községeknél életfogytiglan történt megválasztás folytán rendszeresített állásban, valamint a községi és körorvosok országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó állásban tényleges minőségben töltött szolgálati időt a nyugdíjszabályrendelet hatálya alá tartozó alkalmazottak ellátásának megállapításánál az 1924. évi július hó 1-től kezdődőleg — a nyugdíjszabályrendelet összes határozmányai szempontjából — az előző pontban megjelölt hatóságoknál és hivataloknál eltöltött szolgálati idővel teljesen egyenlőnek kell tekinteni. A községeknél, valamint a községi és körorvosok országos nyugdíjintézetének kölelékébe tartozó állásban töltött szolgálati időt akkor is az 1912. évi LXV. törvénycikk hatarozmányainak megfelelően kell beszámítani, ha ez az idő vagy annak egy része az illető községnél, illetőleg a községi és körorvosok országos nyugdíjintézetének szabályzata szerint másképp számíttatott volna be. 16. A rendezett tanácsú városnál eltöltött és az illető város nyugdíjszabályrendelete szerint beszámítható szolgálati időt az 1924. évi július hó 1-től kezdve a nyugellátás szempontjából a törvényhatóságoknál töltött szolgálati idővel abban az esetben is egyenlőnek kell tekinteni, ha az alkalmazott a székesfővárosi, állami vagy az államival egyenlőnek tekintendő vagy az ellátás szempontjából a székesfővárosi szolgálattal viszonosságban álló szolgálatba 1914. évi szeptember hó 1-je, illetőleg a városi nyugdíjszabályrendelet hatálybalépése előtt lépett át. 17. Olyan esetekben, amelyekben a fennálló törvényes rendelkezések értelmében a beszámítható szolgálati időhöz egy vagy több hadiév hozzászámításának van helye, a hadiévet vagy hadiéveket a megállapított beszámítható szolgálati időhöz csak egyszerűen lehet hozzászámítani, vagyis a hadiévekre a szolgálati időnek úgynevezett kedvezőbb számítása (például 7 hó helyett 8 hó) nem alkalmazható. Hadiév hozzászámításának csak abban az esetben van helye, ha az alkalmazottnak a beszámítható szolgálati ideje 9 évet és 6 hónapot meghalad. 18. A hadjárat alatt úgy a katonai, mint a székesfővárosi szolgálatra képtelenné vált alkalmazottak nyugdíjának a jelen határozat szerint való megállapításánál nem jöhet figyelembe az a körülmény, hogy a nyugdíjas a nem hivatásos állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló 1922. évi 2700. M. E. számú és az 1922. évi 7200. M. E. számú, valamint az ezeket módosító rendeletek alapján ellátásban (rokkantjáradékban) részesül, vagyis a jelen határozat szerint járó ellátást részükre akkor is teljes összegében kell megállapítani, ha az illetők a hivatkozott rendeletek alapján is részesülnek ellátásban. 19. Az olyan nyugdíjas, aki az 1924. évi július hó l-ig a székesfővárostól járó nyugdíján kívül az államkincstártól vagy olyan külön nyugdíjintézetek (nyugdíjalapok stb.) valamelyikének terhére is részesült ellátásban, amely állami szolgálat vagy nyugdíjintézet (nyugdíjalap stb.) a székesfővárossal az érvényben álló jogszabályok, illetőleg a jelen határozat szerint a nyugellátás szempontjából viszonosságban van, az 1924. évi július hó 1-töl kezdődőleg a részére többféle jogcímen járó ellátások helyett csak egy jogcímen, tehát vagy a székesfőváros vagy az államkincstár, illetőleg a nyugdíjintézetek valamelyike terhére kaphat ellátást. A nyugdíjat ebben az esetben az illetőnek a különféle nyugalombahelyezések időpontjában betöltött állásai közül az után az állása után kell megállapítani, amely állással a m. kir. kormánynak 1924. évi 5000. M. E. számú rendelete, illetve a jelen határozat szerint magasabb összegű fizetés jár, a különféle nyugalombahelyezések alkalmával figyelembe vett szolgálati időket azonban egybe kell számítani és a nyugdíjat, az említett magasabb összegű fizetésnek az alapul vétele mellett, az egybe számított szolgálati időnek megfelelő százalékával kell megállapítani. A fentiek szerint megállapított nyugdíjat teljes összegében vagy a székesfőváros, vagy az államkincstár, vagy az illető nyugdíjintézet terhére kell folyósítani