Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

18. 1923. november 17. jubileumi díszközgyűlés - 1609 - 1610 - 1611

1923. november 17-iki jubileumi díszközgyűlés. 1608—1611. szám. 573 De előzetes felhatalmazás kikérése nélkül feljogosítva érzem magam arra is, hogy Méltóságod és a Székesfőváros törvényhatósága előtt a nemzetgyűlés hazafias üdvözletét tolmácsoljam ezen emlékezetes évforduló alkalmából, mely a székesfőváros fejlődésére nézve alapvető törvényhozási intézkedés félszázados múltjával egyszersmind az ahhoz fűzött reményeknek fényes megvalósulását is van hivatva ünnepelni. Az a nagyarányú fellendülés, mely e félszázad alatt Budapestet a világ egyik elismerten legszebb, kulturális és szociális intézmények tekintetében legelőhaladottabb metropolisává emelte, beszédes bizonysága nemcsak az 1872-iki törvényhozás előrelátó bölcseségének, hanem annak is, hogy a Székesfőváros sorsa iránti érdeklődés s a felvirágoztatását előmozdítani kívánó áldozatkészség a magyar törvényhozásnak állandóan szeretettel ápolt hagyományai közé tartozik, mert forrását annak a nagy jelentőségnek átérzésében bírja, mely a nyugati művelődés előőrséül rendelt s kis számában testvértelenül álló nemzet fővárosát Európa ezen pontján nemzeti és világtörténelmi hivatásánál fogva egyaránt megilleti. Ezt a kettős jelentőségét és történelmi hivatását a fejedelmi Duna két partján épült fővárosunknak nem homályosíthatja el, sőt még élesebben emeli ki az időknek az a szomorú változása, mely e jubiláris ünnepre viszontagságos történelmünk legsúlyosabb katasztrófájának árnyékát borítja. A harmadára csonkított s úgy történelmi, mint kulturális és közgazdasági szempontból annyira becses értékeitől megfosztott Magyarország fővárosára fokozottabb mértékben, mint valaha, hárul az a hivatás, hogy amint a békés munka félszázados időszakában kiváló tényezője volt előhaladásunknak s egyszersmind gyors és nagyarányú fejlődésével ékes bizonysága életképességünknek is: legyen e minden eddiginél nagyobb megpróbáltatásban hűséges letéteményese egy életjogához tántoríthatatlanul ragaszkodó nemzet elszánt akaratának, hogy a reánkszakadt romokból az összefogó, szívós polgári munka erejével új fényben építse fel a régihez méltó Magyarországot. Abban a szilárd meggyőződésben, hogy ez a hazafias érzéstől áthatott polgári erő, mely a Székesfővárost három alkotórészének közös törvényhatóságban való egyesítés óta olyan hatalmas virágzásra emelte, e súlyos idők nehézségein is diadalmaskodva fogja fenkölt hivatását betölteni, amely törekvésében a magyar törvényhozás támogatására mindig bízvást számíthat, kérem Méltóságodat, fogadja a nemzetgyűlés nevében kifejezett üdvözléssel és szerencsekívánataimmal együtt kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1923. november 14. Scitovszky Béla s. k. A díszközgyűlés az üdvözlő iratot hosszantartó lelkes éljenzéssel fogadja és az elnök javaslatára elhatározza, hogy azt mély tisztelettel tudomásul veszi. !1609. Az elnök javaslatára a díszközgyűlés az érkezett további üdvözlő iratokat köszönettel tudomásul veszi s a jegyzőkönyvbe való beiktatással megörökíti. Üdvözlő irat érkezett: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjától, Sopron vármegye alispánjától, Hajdú vármegye, Győr szabad királyi város és Hódmezővásárhely város törvényhatósági bizottságától, a m. kir. Földtani intézettől, a m. kir. posta- és távírda igazgatóságától, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól és a Belvárosi Orvostársaságtól, továbbá Matuska Alajos nyugalmazott alpolgármestertől. !1610. Az elnök bejelenti, hogy a mai díszközgyűlésre meghívottak közül gyengélkedésük miatt távolmaradásukat kimentették: az egyesítéskor már a főváros tisztviselői kötelékébe tartozott Matuska Alajos nyugalmazott alpolgármester, továbbá Radocza János és dr. Kunz Jenő, akik az egyesített főváros első törvényhatósági bizottságának is s azóta évtizedeken át voltak tagjai a közgyűlésnek. Távolmaradásukat kimentették még: dr. Daruváry Géza m. kir. külügyminiszter, dr. Kállay Tibor m. kir. pénzügyminiszter, Ravasz László ref. püspök, dr. Zubkovics György gör. keleti püspök, dr. Hutyra Ferenc, a m. kir. állatorvosi főiskola rektora, dr. Vita Emil és dr. Kemény Géza nyűg. tanácsnokok, továbbá Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottsága. Az elnök javaslatára a díszközgyűlés a kimentéseket tudomásul veszi és jegyzőkönyvbe foglalja !1611. Folkusházy Lajos elnöklő h. polgármester a félszázados évforduló jelentőségét elnöki megnyitójában a következőkben méltatja: Főméltóságú Kormányzó Úr! Királyi Fenségek! Tisztelt Díszközgyűlés! A székesfőváros ma ünnepet ül. Ma van 50 esztendeje annak, hogy az 1872. évi XXXVI. t.-c. következményeképpen Pest, Buda és Óbuda egy várossá: Budapest fővárossá egyesíttettek és az egyesített közigazgatási szervek működésüket megkezdették. 144