Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

9.2 1923. junius 8. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 884 - 885 - 886 - 887

296 1923. június 8-iki közgyűlés. 884—887. szám. !884. Tárgyaltatott a tanács 64.054/1923—

XV. számú előterjesztése a Malomképviselők, liszt- és őrleményügynökök egyesülete alapszabályainak jóváhagyása ügyében. A közgyűlés a Malomképviselők, liszt- és őrleményügynökök egyesülete alapszabályait tekintettel arra, hogy azok a törvényes követelményeknek megfelelnek s ilyképpen ellenük általánosságban észrevétel nem merült fel, kormányhatósági záradékkal való ellátás végett a m. kir. kereskedelmi miniszterhez felterjeszti. !885. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 61.996/1923. XV. sz. előterjesztése a Magyar Textilkészítők Országos Egyesülete alapszabályainak jóváhagyása ügyében. A közgyűlés a Magyar Textilkészítők Országos Egyesülete alapszabályait tekintettel arra, hogy azok az idevonatkozó törvényes követelményeknek megfelelnek s ilyképpen azok ellen észrevétel általánosságban nem merült fel, kormányhatósági bemutató záradékkal való ellátás végett a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez felterjeszti. !886. Az elnök bejelenti, hogy a tárgysorozat anyaga letárgyaltatott és így áttér a közgyűlés az interpellációk folytatólagos előterjesztésére. Az elnök felszólítja a soron következő Petrovácz Gyula, Bohn József, Horváth Károly (IV. ker.) dr. Kraemer József és dr. Bedő Mór bizottsági tagokat interpellációk előterjesztésére, miután azonban a felhívásra egyik interpelláló sem jelentkezik, az elnök elrendeli az interpellációk törlését. Tudomásul szolgál. !887. Gáspár Fülöp bizottsági tag a következő interpellációt intézi a polgármesterhez : 1. Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a szeméttelep, fővárosi fuvartelep és omnibusztelepen a főváros tulajdonát képező lovak a legrosszabbul vannak táplálva és ezért lassankint hasznavehetetlenné válnak és értéküket vesztik. Hajlandó-e a polgármester úr egy .pártatlan bizottságot kiküldeni oly célból, hogy megvizsgálják, hogy ez nem-e meg nem felelő gazdálkodásra vezethető vissza és hogy nem történtek-e itt a főváros közönségének kárára mulasztások. 2. Hajlandó-e a polgármester úr vizsgálat tárgyává tenni azt, hogy 1922-ben 50 waggon széna lett vásárolva, 1800 koronájával, ez a széna, — tekintettel arra, hogy az ára feljebb ment, — egyáltalában leszállítást nem nyert, ellenben át lett ezen vásárlás változtatva kukoricaszárra, amelyben több olyan waggon volt, ami rodhat volt, de ennek dacára át lett véve és ki lett fizetve. Hajlandó-e tehát a polgármester úr megvizsgáltatni, hogy ezek a körülmények fenforognak-e és ki felelős ezen mulasztásért. 3. Hajlandó-e a polgármester úr vizsgálat tárgyává tenni azt, hogy 1922-ben 100 waggon kukorica lett vásárolva, amelyből az első 30 waggon nedvesen és kicsirázva jött meg, dacára annak, ez be lett raktározva, ezek után az begyulladt, több száz métermázsát el kellett mesterséges szárításra vitetni, a többit pedig a városi kocsikkal Ferihegyre elszállíttatni, ahová egy kocsi csak egy fuvart csinálhatott naponta. Egy waggonnak a szállítása 60 ezer koronába került és 19 százaléka beszáradt. Ehhez még a horribilis költség is hozzá számítandó. Tehát hajlandó-e a polgármester úr vizsgálat tárgyává tenni, hogy ezek a mulasztások megtörténtek-e, ki felelős ezért, továbbá az, hogy miképpen lettek ezek a romlott anyagok kifizetve, alku szerint, vagy a rosszhiszemüségű anyagok levonásával és hogy a szállító, vagy a főváros viselte-e mindazon károkat, melyek úgy az elraktározásnál, mint az elszállításnál az árűbeszáradásával és szárításával felmerültek. 4. Hajlandó-e a polgármester úr megvizsgáltatni, hogy a fuvartelepre került-e a múlt év folyamán nagymennyiségű rohadt széna, mennyién lett az átvéve, miképpen lett ez kifizetve. 5. Hajlandó-e a polgármester úr vizsgálatot indítani aziránt, hogy 1922. júniusban árverésen kívül — tehát szabályellenesen — eladatott-e egy méncsikó (Charley ivadék) 32 ezer koronáért, melyet új tulajdonosa 1 millióén sem volt hajlandó továbbadni. Fedezőménnek tartja és egy mázsa búzát kap esetenkint a fedezésért. Állítólag ezt a lovat egy betegsegélyzőpénztári tisztviselő vette volna meg, aki ezt azonnal tovább adta. Továbbá állítólag szintén árverésen kívül eladatott egy 3 éves vasderes egy lókereskedönek 93 ezer koronáért, melyet aznap a Hatvani Deutsch uradalom vett meg 300.000 koronáért. Továbbá 1922. májusban szintén eladatott állítólag árverésen kívül egy 5 éves fedezőmén 125.000 koronáért, melyet néhány napra 500.000 koronáért adott el a Tattersallban és jelenleg 5—6 millió korona értéket képvisel. Továbbá tény-e az, hogy több selejtnek nevezett ló is eladatott 1922-ben 15 és 25 ezer korona között és pedig állítólag egy bizottsági tagnak.