Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

7.3 1922. május 10. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 693 - 694 - 695 - 696

242 1922. május 10-iki közgyűlés. 693—696. szám. !693. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 156.535/1921— XIV. számú előterjesztése a Budapesti Cím- és Lakásjegyzék 1922. évfolyamának a hivatalok számára való beszerzésére szükséges kőltségösszeg fedezete ügyében. «___,__. ,,', A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által is partolt előterjesztésére a Budapesti Cím- és Lakásjegyzék 1922. évfolyamának a fővárosi hivatalok részére való beszerzése folytán szükséges 115.200 K, azaz Egyszáztizenötezerkettőszáz korona költségösszeget az 1922. évi költségvetés X. csoport (Általános igazgatás) V. fejezet (Irodai szükségletek) 6. címe (Könyvek) alatt a központban történő elszámolás mellett az 1922. évi költségvetés IX. csoport (Különféle intézmények) XIII. fejezete (Előre nem látott különfélék) alatt előirányzott 45,000.000 korona átalányösszegből még rendelkezésre álló 42,884.711 korona terhére póthitelképen engedélyezi. A közgyűlés ezt a határozatát egyidejűen jóváhagyás végett a m. kir. belügy­miniszterhez terjeszti fel. !694. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 25.769/1922— XIV. számú előterjesztése Fadrusz János emlékének megörökítéséhez a székesfőváros részéről nyújtandó hozzá­járulás fedezete ügyében. A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által is pártolt javaslatára a Fadrusz János emlékének megörökítése végett indítandó gyűjtéshez a székes­főváros részéről nyújtandó hozzájárulásra 50.000 K, azaz ötvenezer koronát szavaz meg és ezt az összeget az 1922. évi költségvetés VIII. csoport (Közművelődés) V. fejezetén (Vegyesek) a Rendkívüli előirányzatnál saját címe alatt a központban történő elszámolás mellett az 1922. évi költségvetés IX. csoport (Különféle intéz­mények) XIII. fejezet (Előre nem látott különfélék) alatt előirányzott 45,000.000 korona átalányösszegből még rendelkezésre álló 41,772.111 korona terhére póthitelképen engedélyezi és ezt a határozatát felsőbb jóváhagyás végett a m. kir. belügy­miniszterhez felterjeszti. !695. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 106.636/1921— XIV. számú előter­jesztése az Unió színházüzem és színházépítő r.-t. kérelmére a Skála Színház színháznyitási engedélye ügyében. A közgyűlés a Budapesti Magyar Népszínházi Bizottmánynak és a pénzügyi bizottságnak javaslatai, valamint a tanácsnak megokolt előterjesztése alapján enge­délyt ad az Unió színházépítő r.-t.-nak arra, hogy a VI. ker., Angolpark területén épült Skála Színház helyiségeiben színielőadást tartson. Kívánatosnak tartja azonban a közgyűlés, hogy a színház az említett idegen név helyett magyar elnevezést nyerjen. A színház megnyitásának feltételei a következők: 1. Az engedélyes köteles szinháza részére állandó magyar színtársulatot szer­vezni és köteles a színház művészi vezetőjének nevét, valamint annak személyében beállott minden változást a székesfőváros tanácsának esetről-esetre bejelenteni. 2. Az engedélyes gondoskodni tartozik arról, hogy az előadások irodalmi és művészi színvonalon álljanak, a jó ízlést, a valláserkölcsi és hazafias érzést ne sértsék. A darabok megválasztásánál a magyar írók és zeneszerzők eredeti ter­mékeit különös figyelemben kell részesíteni. 3. Az előadások nyelve kötelezően magyar, idegen nyelvű előadásokat csakis a székesfőváros tanácsának előzetes engedélyével szabad tartani. 4. Olyan darabokat, amelyeknek szereplői kizárólag gyermekek, az engedélyes egyáltalában nem adhat elő és a felnőttek által előadott darabokban előforduló gyermekszerepeket is csak 15 évesnél idősebbekkel játszathatja. 5. Az engedélyes aláveti magát a most fennálló és esetleg a jövőben alkotandó színházi és egyéb rendészeti szabályok rendelkezéseinek. 6. Ez az engedély 1921. évi október hó 31-ig érvényes. 7. Az engedélyes ezt az engedélyt a székesfőváros törvényhatósági bizottságának előzetes hozzájárulása nélkül másra át nem ruházhatja. 8. Ennek az engedélynek hatósági díja fejében köteles az engedélyes 25.000 K, azaz, Huszonötezer koronát a székesfőváros központi pénztárába a kézbesítéstől számított 15 nap alatt befizetni. Amennyiben a 6. pontban megállapított engedelmi idő lejárta után a székesfőváros az engedély meghosszabbítását megengedi, az annak idején fizetendő díjat a közgyűlés újból fogja megállapítani. .9. Ez az engedély a színház használatbavételére nem jogosít, arra vonatkozólag a székesfőváros tanácsának mint tüzrendészeti hatóságnak külön engedélye szükséges 10. Ha az engedélyes a felsorolt kikötések és föltételek bármelyikének eleget nem tesz, általában ha a színházra vonatkozó hatósági rendelkezéseket nem teljesiti a székesfőváros tanácsának jogában áll őt esetről-esetre 10.000 koronától 100 OOÓ koronáig terjedhető bírsággal sújtani és tőle ezt az engedélyt minden kártérítési igény kizárással egyszerű tanácsi határozattal megvonni. !696Tárgyaltatott a bizottság és tanács 146.870/1921— XIV. számú előter­jesztése a Rádius magyar filmgyár és filmforgalmi r.-t. kérelmére a Renaissance Színház színháznyítási engedélye ügyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom