Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

10.1 1921. junius 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 752 - 753 - 754 - 755

256 ' 1921. június 15-iki közgyűlés. 755. szám. 1. A kögyűlés tudomásul veszi a tanács jelentését, hogy a Budapesti egyesített városi vasutak cég közkereseti társaságnak a m. kir. minisztérium 3233/921. számú rendeletével elrendelt felszámolását végző bizottságba a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 68.346/21. számú felhívása folytán a maga részéről egy tagot kiküldött. A felszámoló bizottságba történt delegálás semmiféle vonatkozásban sem jelent sem jogelismerést, sem joglemondást. 2. Habára m. kir. minisztérium 3233/921. számú rendelete a fővárosnak a közúti jellegű vasutakra vonatkozó megváltási és háramlási jogának érvényesítésé elé akadályt nem gördít, minthogy mégis az egyes vasútvállalatok vagyonának szétválasztásáig és szétosztásáig a felszámolást és üzemet a kirendelt felszámoló bizottság folytatni fogja s ez a működés előreláthatóan hosszabb időt fog igénybevenni: a közgyűlés fentartja a fővárosnak azt a jogát, hogy a felszámoló bizottság kiküldésétől és működésétől függetlenül, akadály nélkül birtokába juthasson megfelelő időpontban a 969/920. kgy. számú határozat alapján megváltandó vagy megszerzendő vasutaknak. 3. A m. kir. minisztérium 3233/921. sz. rendelete akként intézkedik, hogy a magyar állam azokért a rendelkezésekért, intézkedésekért, cselekményekért és mulasztásokért, amelyekkel a közúti és helyiérdekű villamosvasutak a részvénytársaságoktól érvénytelenül, jog- és törvényellenesen elvétettek, felelősséggel nem tartozik; másrészt, hogy a társaságok által, valamint a Budapesti egyesített városi vasutak által 1919. évi augusztus hó 7-ike előtt vállalt és azokat bárrhily címen terhelő kötelezettség alapján további intézkedésig a rendeletben létesített üzemkezelő és közketeseti társaság ellen sem birói, sem közigazgatási úton, még beszámítás útján sem lehet követelést érvényesíteni. A közgyűlés megállapítja, hogy a főváros közönségét a társaságokkal kötött szerződések értelmében területhasználati díjak illették és illetik meg a vasútüzemek céljaira igénybevett fővárosi közieriiletek használatáért, s hogy ezek a területhasználati díjak a vasutak bruttó bevételeinek a szerződésekben meghatározott °/o-ban vannak meghatározva. A közúti vasutak üzemvitelének ugyanis egyik lényeges és mellőzhetetlen előfeltétele a közterületek > használata, mert a közterületek átengedésével a főváros szolgáltatja az üzemvitelhez nélküiözhetetren egyik lényeges alkotó részt azzal, hogy a közterületeit a vasútüzemek céljaira a kikötött feltételek mellett használatul átengedi, mely közterületek használata nélkül közúti vasúti üzem egyáltalán nem folytatható. A bevételek is akként állanak elő, hogy az utazóközönség a közterületek használatának ellenértékét is a viteldíjjal fizeti meg és így a bevételeknek szerződésben megállapított és az utazóközönségtől beszedett %>-os része a fővárosnak a közterület használatáért járó tulajdona. Minthogy ezeket a területhasználati díjakat a vasutaknak- a társaságtól való elvétele óta sem a forradalom, sem a kommunizmus alatt, sem az 1919. évi augusztus hó 7-ik napján kezdődő állami kezelés ideje alatt nem fizették, ebből a fővárosnak mintegy 50—60 millió korona jogos követelése áll fenn. A m. kir. minisztérium jelen rendelete folytán a főváros elüttetnék ezen területhasználati díjak követelésétől úgy az állammal, mint az üzemet továbbvivő közkereseti társasággal szemben. A rendelet 3. §-a szerint ugyan ez az intézkedés nem érinti a székesfővárosnak a részvénytársaságokkal szemben fennálló jogait, azonban ez egyrészt csakis a közkereseti társaságok által történő üzemkezelés jövőbeni idejére vonatkozik, másrészt pedig csakis fennálló jogokat enged érvényesíteni a részvénytársaságokkal szemben és kérdésessé válhatik, hogy ezek a területhasználati díjak érvényesíthetők lesznek-e azok ellen a

1 részvénytársaságok ellen, amelyektől ugyanezen rendelet szerint a vasútvonalak és tartozékaik elvétele jog- és törvényellenesen történt és amelyek ezen idő alatt a vasúti üzemekből bevételekhez nem jutottak, holott a területhasználati díjak épen az üzemi bevételeknek százalékos részét képe?ik. , Hogy tehát a főváros a rendelet folytán ettől a nagyösszegű és jogos követelésétől, illetőleg annak érvényesíthetésétől el ne essék és így a rendelet intézkedése következtében jogtalanul és jelentékenyen ne károsodjék: a közgyűlés ragaszkodik ahhoz, hogy a Budapesti egyesített városi valtak cég közkereseti társaság felszámolásába a fővárost a területhasználati szerződések szerint megillető területhasználati díjak mint elismert és kiegyenlítendő követelés felvétessenek, s hogy mikénti kielégítésük tekintetében a felszámoló bizottság működését irányító, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr által kibocsájtaridá szabály utasításba határozott rendelkezések foglaltassanak. 4. A közkereseti társaság által viendő üzemkezelés ideje alatt esedékes területhasználati díjakra nézve a rendelet 3. §-a akként intézkedik, hogy ezen idő alatt a fővárost megillető területhasználati díjak fizetése tekintetében méltányos megegyezést kell létesíteni és hogy meg nem egyezés esetében a vitás kérdés felett három tagú bizottság dönt, amelynek egy-egy tagját a belügyi, kereskedelemügyi, és pénzügyminiszter urak küldik ki, de ez a rendelkezés nem' érinti a fővárosnak' a vasúttársaságokkal szemben fennálló jogát. Ez az intézkedés a székesfőváros szerződéseinek és a szerződésekben biztosított magánjogi igényeinek az átmeneti kezelés időszaka alatt való felfüggesztését és erre az időre való hatályon kívül helyezését jelenti, tehát a fővárosra nézve szintén sérelmes.