Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

10.1 1921. junius 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 756 - 757

1921. június 15-iki közgyűlés. 755—757. szám. 257 A szerződésekben ugyanis a területhasználati dijak összege a bruttó bevételek meghatározott %-os arányában meg van állapítva. A fizetési kötelezettség a közkereseti társaság tagjait képező részvénytársaságok ellen kétségtelenül fennáll, nem fizetés esetén a főváros egyrészt a behajtás iránt bírósághoz fordulhat, másrészt pedig alkalmazhatja azt a szankciót, amely szerint bizonyos előzetes intézkedések után a főváros a szerződéseket felmondhatja és a vasutakat berendezéseikkel és felszereléseikkel együtt minden fizetés nélkül birtokába veheti. A rendelet intézkedése a fővárost mindezektől a jogaitól az átmeneti időre megfoszthatná, mert a területhasználati díjak összege és fizetése tekintetében a szerződés határozmányaitól eltérő megegyezésre szorítja, meg nem egyezés esetén pedig elütné a bíróság előtti érvényesíthetés jogától s ezzel szemben a kétségtelen szerződéses jogai felett való döntést három miniszter elhatározásától tenné függővé. , Sőt a fővárosra esetleg sérelmes döntés praejudikálhatna a közkereseti társasági üzemkezelés megszűnte után a társaságokkal szemben igényelhető területhasználati díjak összegének is. Mindezekre való tekintettel a közgyűlés ragaszkodrk ahhoz, hogy a fővárost a felszámolás ideje alatt is a területhasználati szerződésekben megállapított teljes összegű területhasználati díjak illetik meg s a maga részéről kijelenti, hogy a felszámoló bizottság által netán ki nem elégítendő területhasználati dijakat a tulajdonos vasúttársaságoktól fogja igényelni. 5. Az 1920. évi I. t.-c. kimondotta, hogy az ú. n. népköztársaság és tanácsköztársaság szerveinek néptörvény, vagy más elnevezés alatt kibocsájtott mindennemű rendelkezései törvénytelenek és így érvénytelen a Károlyi-féle forradalmi kormánynak az a rendelkezése is, mely szerint a Budapesti egyesített városi vasutak cég létesíttetett és a cégjegyzékbe Budapest székesfőváros közönségének, mint tulajdonosnak feltüntetése mellett vezettetett be. Maga a 3233/921. M. E. számú rendelet is kimondja, hogy azok az intézkedések, amelyekkel a vasutak a társaságoktól jog- és törvényellenesen elvétettek, érvénytelenek, vagyis ezen ren/ delet szerint is érvénytelen az eddigi Budapesti egyesített városi vasutak cég fennállása és annak bejegyzése. Mindennek dacára a rendelet 2. szakasza nem akként intézkedik, hogy a cég mint eredetileg érvénytelen a bejegyzés időpontjára visszaható joghatállyal töröltessék, hanem csak azt rendeli el, hogy a cég mellett a főváros közönségének tulajdonosi minősége töröltessék. Ebből az intézkedésből az látszanék, mintha az eddigi Budapesti egyesített városi vasutak cég jogilag létezett volna és továbbra is fénnállana, mindössze az a változás következnék be, hogy tulajdonosként a főváros közönsége helyébe a vasúttársaságok lépnek és jegyeztetnek be. A közgyűlés a fővárosra esetleg sérelmessé válható ezen intézkedés ellen állást foglal és ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a Budapesti egyesített városi vasutak cég mint eredetileg érvénytelen a bejegyzés időpontjára visszaható joghatállyal törlendő és a fenti rendelet által alkotott közkereseti társaság mint cég új bejegyzését annál is inkább szükségesnek tartja, mert rz eddigi alakulat egyéni cég volt, at új közkereseti társaság pedig társas cég. A közgyűlés ezen határozatáról a m- kir. belügyi, igazságügyi, kereskedelemügyi és pénzügyi miniszter urakhoz felterjesztésekben jelentést tesz és a tanácsot tárgyiraton értesíti. !756. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 120.411 1920—

V. számú előterjesztése a székesfővárosi köztisztasági hivatal és a szemétüzem altisztjei és munkásai ruházat és lábbeli szükségletének beszerzéséből keletkezett túlkiadás fedezete ügyében A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által is pártolt javaslata alapján a köztisztasági hivatal és a szemétszállító és feldolgozó üzem altisztjei és munkásai ruházat és lábbeli szükségletének az 1920. évi 96813., 96.814., 107.827., 112.327. és 112.822—

V. számú tanácsi határozatok alapján eszközölt beszerzése folytán felmerült s az említett anyagok nem várt nagyfokú drágulása következtében a költségvetésben rendes fedezettel nem biró 3,324.700 K, azaz Hárommillióháromszázhuszonnégyezerhétszáz koronát kitevő összegből, 1,572.370 koronát az 1920. évi költségvetés III. csoport (Közegészség) VIII. fejezet (Utcák és terek tisztogatása), 2. a) cím (Utcák tisztogatása — Alkalmazottak) 1,040.251 koronának a 6. a. cím (Javító üzem Alkalmazottak) és 712.079 koronát a XI. fejezet (Szemétfeldolgozótelep) 1. címe (Alkalmazottak) alatt történő elszámolás mellett, az 1920. évi költségvetés III. csoport (Közegészség) XI. fejezeten (Szemétfeldolgozó telep) a „Rendkívüli előirányzat"-nál, a kokszkitermelésből elért 4,000.000 korona többlet terhére póthitelképen engedélyezi. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetik. !757. Elnök a tárgyalás alatt álló tárgyak fontosságára való tekintettel javasolja a közgyűlésnek, hogy habár el is érkezett az interpellációk előterjesztésére szánt idő, a közgyűlés folytassa a napirend tárgyalását, az interpellációkat és indítványokat pedig halassza a legközelebb kitűzendő folytatólagos közgyűlésre. A közgyűlés az elnök javaslatához egyhangúlag hozzájárul. 65