Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

14.1 1920. december 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 958 - 959 - 960 - 961 - 962

1920. december 29-iki közgyűlés. Ezt a kötelezettséget tehát máshol kellett keresni és megállapítani s ez a kötelezettség azon alapszabályokban van megállapítva, amelyet a m. kir. belügyminiszter úr 1899. évi január 29-én, mint a Pesti Chevra Kadisa izraelita szentegylet alapszabályait jóváhagyott. Ezen alapszabályok 11. §-ának negyedik bekezdésében a következő rendelkezés foglaltatik : „Szegény halottak után temetkezési díjak egyáltalában nem fizetendők, az így elhaltakért a temetkezési költséget a Chevra Kadisa viseli" ; továbbá a 18. §-ban, amely a következőket mondja ki: „Kötelessége a Chevra Kadisának, hogy a magánlakásokban, közkórházák-. ban elhalt vagy talált izraelita halottakat, amennyiben az elhunyt vagyont vagy fizetőképes hozzátartozókat nem hagyott hátra, állami, városi vagy hitközségi hozzájárulás igénybevétele nélkül, saját költségén tisztességes eltakarításban részeltesse". Ezek a rendelkezések tehát megállapítják a Chevra Kadisának azt a kötelezettségét, hogy szegény halottak eltemetéséről gondoskodjanak. Ugyanígy kifejezetten megállapítják a budai, valamint az óbudai Chevra Kadisák alapszabályai ezt a kötelezettséget, emellett azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy zsidó vallású szegény halottaknak eltemetéséről a közhatóságok ezen belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályok előtt sem gondoskodtak. Nem vitás tehát, hogy a szegény zsidó halottaknak eltemetéséről a zsidó hitközségnek, illetőleg a Chevra Kadisának kell gondoskodnia. Felmerül tehát a kérdés, miképen történt az, hogy szegény zsidó halottaknak temetési költségei a községi temetkezési intézet követelései között szerepelnek? Ennek a magyarázata a következő: A proletárdiktatúra a magánkezelésben levő valamennyi zsidó temetőt kommunizálta, azaz közkezelésbe vette, s a proletárdiktatúra bukása után, múlt évi szeptember 12-ig is az volt a tényleges helyzet, hogy a főváros ezeket a temetőket a saját kezelésében tartotta. Az említett Chevra Kadisák ekkor temetőik saját kezelését visszakérték s ekkor egy nagyobbszabású ér'ekezletet tartottunk, amelyen a közegészségi ügyosztály azt az álláspontot képviselte, hogy a zsidó temetőket községi kezelésben kell tartani. A tanács azonban a főváros temetkezési ügyének végleges rendezéséig, tehát átmenetileg, az illekes hitközségek kezelésébe visszaadta és felhívta a közegészségi ügyosztályt, hogy a temetők további kezelése szempontjából szükségesnek látszó tárgyalásokat 30 nap alatt folytassa le és a tárgyalások eredményéről tegyen jelentést. A tanácsnak ez a határozata azonban jogerőre nem emelkedett, mert a pesti és a budai Chevra Kadisa azokat megfelebbezték és a temetőknek végleges visszaadását kértél?. A tanács ekkor ebben a kérdésben nem döntött, hanem arra való tekintettél, hogy a közegészségi ügyosztály már korábban is a főváros területén levő valamennyi .temető egységes kezelésének kérdésével foglalkozott, felhívta a közegészségi ügyosztályt, hogy a temetőszabályrendeletnek a módosításait készítse elő és azokat szabályszerű bizottsági és közgyűlési tárgyalás alá bocsássa. Ez a szabályrendeletmódosítás már huzamosabb idő óta készen is áll és szabályszerű tárgyalás alá is bocsájtható, amikor is a zsidótemetők kezelési kérdése ott megoldható lesz, Áttérek most már a zsidó szegény halottak ingyenes temetésének kérdésére. Ezen a címen a pesti Chevra Kadisa múlt évi augusztus 7-étől ez évi november 30-ig 137.994 koronával tartozik, a budai és az óbudai Chevra Kadisa pedig 17.920 koronával, amelynek megtérítését a Chevra' Kadisa