Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

14.1 1920. december 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 958 - 959 - 960 - 961 - 962

460 1920. december 29-iki közgyűlés. Tisztelt Közgyűlés! Bohn József'bizottsági tag úr ez évi 'szeptember 22-én tartott rendes közgyűlésen a Chevra Kadisa izraelita szentegylet visszaélései ügyében a polgármester úrhoz interpellációt intézett, amelyben öt kérdésre vonatkozólag kért választ. Az interpelláló bizottsági tag úr az öt kérdést két főcsoportba sorozza s ezekben egyfelől a zsidótemetőknek a kérdésével, másfelől pedig a zsidótemetések kérdésével foglalkozik, ez utóbbt kérdésnél kapcsolatban a községi temetkezési intézettel. Mindenekelőtt a t. közgyűlésnek szíves elnézését kérem azért, ha az interpellációra adandó válaszommal a t. közgyűlés türelmét hosszasabban veszem igénybe, de a válasz megadásával az a célom, hogy a felvetett kérdések minden irányban teljes megvilágosítást nyerjenek s ekként a közgyűlésnek módjában legyen az elmondandók mérle- , gelése után a legbölcsebben határozni. < Elsősorban tehát a zsidótemetők kérdésével kívánok foglalkozni. A temetőkről szabályrendelet intézkedik, amelyet a közgyűlés 1901. évi május 8-án alkotott meg és 1902. évi augusztus 22-én nyert jóváhagyást a m. kir. belügyminisztérium részéről. Ebben a szabályrendeletben mindjárt a cím után a következő meghatározást találjuk: I. A köz-, felekezeti és magán vagy katonai-temetőkre vonatkozó szabályzat. Amiből tehát már megállapítható, hogy a főváros területén a' köztemetők mellett vannak katonai és felekezeti temetők is. Magántemetők a főváros területén nincsenek. A katonai és a felekezeti temetők a főváros felügyelete és ellenőrzése alatt állanak, amire nézve a szabályrendeletnek 19., 20., 21. §-ai intézkednek. A katonai temetők a főváros köztemetőibe vannak beékelve, a felekezeti temetők a főváros köztemetőin kívül állanak. A felekezeti temetők közül csak a zsidó felekezetnek vannak Budapesten temetői és pedig a pesti, budai és az óbudai oldalon és mindegyik temetőt a saját Chevra Kadisája tartja fenn. Ezeket a temető-területeket az izraelita szentegyletek a fővárostól kapták, kivéve az autonóm orthodox hitközséget, amely a saját maga által vásárolt területen végzi a temetéseket. Levéltárunkban feltalálható legrégibb Írásbeli megállapodás az, amelyet szabad királyi Pest városa 1808. évi szeptember 28-án kötött az idevaló zsidóságnak elüljáíóival s amelyet 1810. évi február 27-én kelt 3774. számú helytartótanácsi határozat hagyott jóvá. E megállapodás Szerint Pest szabad királyi városa a váci töltés mellett 1600 quadrát-ölnyi területet évi 20 forint bér és 2100 frt megváltási összeg mellett engedett át a zsidó temető céljaira azzal, hogy az utolsó betemetéstől számított 32 év múlva éppen úgy kiürítendő lesz, mint a keresztény temetők. Ebben a megállapodásban tehát semmiféle rendelkezés az ingyenes temetésekre nézve nem foglaltatik. A következő szerződéses megállapodás 1872. évi november 29-én jött létre, amely szerint még mindig "szabad királyi Pest város közönsége a helybeli izraelita hitközségnek a kerepesi köztemetőből 6700 quadrát-ölnyi terület engedett át ingyen és minden díj nélkül, kizárólag temetkezési célokra azzal a kötelezettséggel, hogy a váci töltés mellett levő régi temetőjét megszünteti, azonban ebben a szerződésben sincs semmiféle megállapodás vagy kikötés a zsidó vallásúak ingyen temetésére vonatkozólag.