Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

11.1 1920. november 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 597 - 598

1920. november 24-iki közgyűlés. 598. szám. 309 A vasutak részére szükséges szénmennyiség az intézőkörök minden jóindulata dacára is oly szűken van megszabva, hogy ebből jelenleg nagyobb teljesít­ményt a vasutak nem képesek kihozni. Ennek követ­keztében a járművek szaporítása már ezen okból sem volna lehetséges. Azonban eltekintve ettől, más bajok is vannak a szénellátás terén; ugyanis a vasutak részére kiutalt szénmennyiség nem mindig érkezik be kellő időben és nem mindig érkezik be abban a minőségben, amely minőségben a vasutaknak arra szüksége van úgy, hogy ilyen esetekben a vasutak kénytelenek rendkívüli intézkedésekkel a forgalom korlátozását eszközölni. A vasuta'knak ugyanis szén­tartalékuk egyáltalán nincs. Mikor reggel a gépek megindulnak, még nem bizonyos, hogy az az napra eső üzemet el is fogják tudni látni, mert a szénszállítmányok napközben futnak be és rendszerint a kazán alatt rögtön el is használtatnak. Egy-egy ilyen szénszállít­mány elkésése vagy kimaradása tehát arra kény­szerítheti a vasutakat, hogy a forgalmat egyes vona­lakon a szénszállítmány beérkezéséig beszüntessék, illetőleg hogy a járművek egy részét a forgalomból kivonják. De előfordulhat az is, hogy a beérkező szén rossz, illetőleg hogy minőségileg nem alkalmas a vasutak kazánberendezéséhez, amiből a gőzfejlesz­tés visszaesése következik, mely esetben a vasút kénytelen ismét részleges üzemredukcióval segíteni. A forgalom rendes fenntartására, illetőleg fej­lesztésére irányuló törekvést továbbá meggátolják az üzemanyagok beszerzésének óriási nehézségei. Magyarország elszakadt részei, továbbá a kül­föld is normális viszonyok között lényegesen hozzá­járultak ahhoz, hogy a vasutak részére nyers anyagot, kész árút és egyéb üzemi anyagokat szállítsanak. Most határaink zárva vannak, az árúcsere csak igen körülményes rekompenzációs üzletek révén sikerül, és mivel a bennünket körülvevő államok részéről a legtöbb esetben nem jóindulatot, hanem ellenséges magatartást tapasztalunk, könnyen elképzelhető, hogy a vasutak az üzem zavartalan fenntartásához és a kocsik üzemképes állapotba való hozzatalához szük­séges nyers anyagot nehezen kapják kézhez és ennek következtében nincsenek abban a helyzetben, hogy a vágá iyzat, kocsipark és a vasutak egyéb beren­dezéseinek teljesítő képességét abban a mértékben fokozzák, amilyen" mértékben az kívánatos volna, így p. o. ma már a közönséges vasárú beszerzése is nehézségbe ütközik, nem is szólva arról, hogy sinanyagot még mindig nem lehetett az országba behozni, az öntéshez szükséges koksz pedig csak igen kis mennyiségben kapható. Hiányzik a rugók helyreállításához szükséges különleges acélanyag is; de hiányzik a megfelelő kenőanyag, az ablaküveg, a különböző textilárú és hiányzanak a különéle speciális villamos szigetelő anyagok, amelyek nélküj a jármüvek üzembiztonsága fenn nem tartható. Mindezek dacára azonban a rendelkezésünkre álló statisztikai adatokból megállapíthatjuk, hogy a jelen év folyamán az egyesített vasutak teljesítő­képessége úgy az üzemórák, mint a kiadott kocsik és a szállított utasok számában is lényeges emel­kedést mutat. Míg ugyanis január hóban napi 14 órai üzemidő mellett 600 kocsival átlag 516.000 utast szállítottak naponkint, addig most októberben ez a szám 631.000 utasra emelkedett, forgalomban van pedig 594 kocsi napi 168 üzemóra alatt. De a forgalomban tartott kocsik szaporítása dacára mégis az tapasztalható, hogy a nap bizonyos óráiban, különösen azokon a vonalakon, amelyek a kerületeket kötik össze a város belsejével, a járművek túlzsúfoltsága igen nagy. Ennek az a magyarázata,

Next

/
Oldalképek
Tartalom