Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

9. 1920. október 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 537

1920. október 28-iki most van szőnyegen, tisztelettel bejelentjük, hogy a bérkocsiipar helyes fejlődése érdekében az ipartörvény idézett rendelkezésének olyan módosítását fogjuk javasolni, amely szerint a legmagasabb (maximális) viteldíj megállapítandó, de annak keretén belül a bérkocsiiparosok fuvardíjaikat szabadon kínálhatják, így vélnők elérhetőnek azt, hogy a bérkocsiközlekedés terén a közönség érdekében a viteldíj szempontjából szabad, egészséges verseny fejlődhetnék, anélkül azonban, hogy a közérdek ellenére a rendszámokat korlátlanul adományozva, egyfelől a bérkocsiipar körébe oda nem kívánatos elemek vonatnának be, másfelől, hogy az ipar túltengésével a bérkocsiiparosok létérdekei veszélyeztetve lennének. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék". !537. Till Antal tanácsnok Petrovácz Gyula törvényhatósági bizottsági tagnak folyó évi szeptember hó 22. és 23. napján tartott folytatólagos rendes közgyűlésen a VII. ker., Thököly-úti máv. kereszteződés sorompójának gyakoribb elzárása ügyében előterjesztett interpellációjára a következő választ adja: „1. A Hazai fatermelő r.-t. VII., Egressy-úti telepét a Máv. ceglédi vonalával összekötő iparvágánynak a kereskedelemügyi miniszter 1919. évi augusztus 19-én 71.441. szám alatt kiadott rendelete alapján 1919. évi szeptember 16-án megtartott közigazgatásibejárásán résztyetteka székesfőváros képviselői is. 2. Ezen a közigazgatási bejáráson két megoldást tárgyaltak, nevezetesen egy ideiglenes és egy végleges megoldást. Ideiglenes megoldásként, addig t. i. míg a végleges megoldáshoz szükséges felépítményi anyag beszerezhető, illetve ideszállítható lesz, a r.-t. a Máv. ceglédi vonalának 271-3/271-4' szelv. közül való kiágazással kérte engedélyezni az iparvágányt, amely esetben az elágazási váltó a Thököly-úti keresztezéstől csaknem 300 méternyire került volna és az iparvágánynak a részvénytársaság telepén kívül eső, egész terjedelmében államvasúti területre kerülő szakasza 100 méter hosszú sem lett volna. Ehhez a legrövidebb vágányépítést célzó, tehát a legkisebb költséggel létesíthető, a részvénytársaság érdekei szempontjából legelőnyösebb az interpelláló * bizottsági tag úr által is kívánt megoldáshoz azonban a m. kir. államvasutaknak a bejáráson jelen volt képviselői — tekintettel arra, hogy az ideiglenes megoldásnál a kiágazás nyilt vonalból történik — biztonsági szempontokból nem járultak hozzá, mert a kiágazási váltó az államvasúti biztosító berendezésbe nem lett' volna bekapcsolható. Ennélfogva az eljáró bizottság ideiglenes megoldásnak azt az alternatívát fogadta el, amely szerint az elágazási váltó a Thököly-úti keresztezés közelében, a 271 -0/2711 szelv. között volt elhelyezendő s a vágány mintegy 300 méter hosszban a m. kir. államvasutak területén volt vezetendő mindaddig, mig az a r.-t. telepére nem jut. Ehhez az ideiglenes megoldáshoz a székesfőváros képviselői is hozzájárultak ugyan, ezzel azonban nem a cég érdekében és nem a székesfőváros közönségének érdekei ellen cselekedtek, annál kevésbé,, mert a Thököly-úti keresztezést biztonsági szempontból az eredetileg a részvénytársaság által kérelmezett, illetve az interpelláló bizottsági tag úr által javasolt megoldás létesítése esetén is el kellene ülés. 536—537. szám. 275 A választ úgy az interpelláló törvényhatósági bizottsági tag, mint a közgyűlés tudomásul veszi.