Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919

1. 1919. február 26. rendes, alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 5

20 1919. február 26-iki alakuló ülés. 4—5. szám. !5. Az elnöki tanácsnok ismerteti a tanács 30.602/1919—

I. számú előterjesztését: a szakbizottságok szervezetének megállapítása ügyében. eladása iránt, amennyiben annak becsértéke 20.000 koronát meg nem halad és az eladás a költségvetésben részletesen kilátásba vétetett. 17. Az állami adó után kivetett községi pótadókat az állami adónál tett leszállítások vagy törlések arányában leszállítja, illetve törli egyéb községi adóbeli tartozásokat és mindennemű városi követeléseket, amennyiben a behajthatatlanság kellően meg van állapítva és emiatt a behajtással megbízott közeget felelősség nem terheli, törlés végett évnegyedenkint a néptanács elé terjeszti. 18. Az összes városi pénztárakat az e részben fönnálló szabályrendelet értelmében rendes vizsgálat alá véteti és ezenkívül a pénztáraknál annyiszor, amennyiszer jónak látja, rovásoló vizsgálatot tart. 19. Eljár mint első-, illetőleg másodfokú hatóság mindazokban az ügyekben, amelyet a törvény, rendelet vagy szabályrendelet hatáskörébe utal. 20. A közigazgatás és önkormányzat körében önálló indítványokat és kész javaslatokat terjeszt a néptanács elé. 21. Adóügyekben a tanács: a) fölhívja a kerületi elüljáróságokat az általános adóösszeírás megindítására, a vallomások gyűjtésére és a kivetett adók közszemlére való tételére; b) az adókivető bizottságokhoz a kerületi elüljárók meghallgatásával bizalmi férfiakat küld ki; c) az adóbizottságok részére tárgyalási helyiségekről gondoskodik; d) a kataszteri helyszínelésekből és a kerületi pénztárak átadásából folyó intézkedéseket megteszi; e) az adókezelés állapotáról a közigazgatási bizottságához teendő jelentéseket szerkeszti. • Erről a néptanács a tanácsot a bemutatott iratok visszaadása mellett megfelelő további eljárás végett értesíti. 1. A néptanács a hatáskörébe tartozó ügyek előkészítésére a következő állandó szakbizottságokat alakítja: 1. Személyzeti bizottság 2. Jogügyi bizottság , 3. Pénzügyi és gazdasági bizottság 4. Műszaki bizottság 5. Kultúrpolitikai bizottság 6. Szociálpolitikai bizottság 7. Közegészségi bizottság 8. Közélelmezési bizottság. 2. Minden szakbizottság a tisztviselőkön, illetve i a hivatalos közegeken kívül 12 tagból áll, kivéve a i ságok tagjait a néptanács választás útján küldi ki és pedig olyképen, hogy minden egyes szakbizottközül választandó, a többi tagja pedig az 1919. évi VII. néptörvény 4. §-ának harmadik bekezdése értelmében a fővárosi törvényhatósági választók sorából i is választható. A kiküldöttek szakértelmére kiváló ] gondot kell fordítani. A bizottsági üléseken a tagoknak egyenlő j joguk van.