Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919

1. 1919. február 26. rendes, alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 5

alakuló ülés. 5. szám. 21 Azoknak a tisztviselőknek, akik az 1919. évi VII. néptörvény, 2. §-a alapján a néptanácsnak is tagjai, a szakbizottságokban is van szavazati joguk. A szakbizottságok bizonyos kérdések tárgyalásához a városi tanács előzetes hozzájárulásával külső szakerőket is bevonhatnak. Ezeknek azonban az üléseken határozó szavazatuk nincsen. 3. Az 1. pontban megállapított állandó bizottságokon kívül a néptanács a szükséghez képest esetrölesetre külön bizottságokat is küldhet ki. Ezeknek megbízatását és tagjainak számát a néptanács a kiküldés alkalmával állapítja meg. A néptanács egyes fővárosi üzemekhez, vagy intézményekhez tagjai sorából egyeseket külön is kiküldhet, valamint egyes tanácstagokat külön megbízással is elláthat. E megbízatások célját és terjedelmét a néptanács esetröl-esetre a kiküldetés, illetve megbízás alkalmával állapítja meg. 4. Házi bizottságokat, különösen olyanokat, amelyek bizonyos intézet, intézmény, vagy üzem mellett működnek, a tanács küld ki. E bizottságok tagjaira az 1919. évi VII. néptörvény 4. §-ának harmadik bekezdése szintén irányadó. Az egyes házibizottságok hatáskörét és tagjainak a számát a kiküldés alkalmával a tanács állapítja meg. Tagjainak összetételére vonatkozóan azonban az állandó szakbizottságok tagjaira nézve 2. pont alatt megállapított számarányokat nem kell megtartani. A házi bizottságok tagjainak az üléseken határozó szavazatuk van. 5. A bizottságok elnöke a megfelelő ügyosztálycsoportot vezető alpolgármester; helyettes elnök az illető alpolgármester helyettese; ezek akadályoztatása esetére a bizottság saját kebeléből választhat elnököt. A polgármester a bizottságok ülésein bármikor elnökölhet. A bizottságok összehívásáról az elnök gondoskodik, de a bizottság összehívandó, ha ezt három tag kívánja. A bizottságok előadóit az elnök jelöli ki. 6. A bizottságok megállapodásait az elnök a jelenlévő tagok többségének szavazata értelmében mondja ki; a kisebbségnek, vagy egyes tagnak is jogában áll különvéleményét bejelenteni és írásban is megokolni. A különvéleményt a bizottság jelentésébe föl kell venni. 7. A bizottságok véleményüket minden egyes ügyben külön jelentésbe foglalva az ügyiraton terjesztik elő. Az ülésekről ezenkívül külön jegyzőkönyvet is kell vezetni, amelybe a jelenvoltak neveit és a határozatok rövid tartalmát föl kell venni. A jelentéseket és a jegyzökönyveket az elnök és a jegyző írják alá. 6