Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919

1. 1919. február 26. rendes, alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 4

1919. február 26-iki alakuló ülés. 4. szám. 19 adások elkészítéséről és megvizsgálásáról való gon­doskodás. A tanács minden tagja, illetőleg az egész tanács a reá bízottak pontos teljesítésére, különösen pedig a pénztárak szabályszerű kérdésére né/.ve felelős gel tartozik a fönnálló törvények és szabályok értel­mében. 4. Közvetlen fölsőbb hatósága a kerületi elöl­járóságoknak. 5. Az évi költségvetési előirányzatokat és zár­számadást a város pénzügyi és vagyoni helyzetének földerítése mellett véleményes jelentéssel ellátja ezekre az egyes adózók által netán beadott észre­vételeket tárgyalja és véleményes jelentéssel a nép­tanács elé terjeszti. 6. Utalványoz a pénztárakra a költségvetés kor­látai között és az ügykezelés szabályszerű rendjének megtartása mellett. 7. Választja a törvényes rendelkezés szem előtt tar­tásával a hivatalnokokat és a közoktatási személyzetet. 8. Elrendeli a karhatalmat. 9. Előkészíti és véleményes jelentéssel a nép­tanács elé terjeszti az önkormányzat fontosabb ügyeinek tárgyalási előmunkálatait és különösen a néptanács hatásköréhez tartozó ügyeket, úgymint: a) szabályrendeletek alkotására; b) közigazgatási i tókerületek alakítására; c) a főváros szépítésére, utaira, utcáira köz­müvekre, középftkezésekre és a közmunka fölött való intézkedésre; d) kölcsönvételekre, községi új adónemek be­hozatalára, megszüntetésére, vagy meglevők változ­tatására ; e) törzsvagyon szerzésére vagy elidegenítésére; f) a költségvetési előirányzat megállapítására és a zárszámadás megvizsgálására; g) a tisztviselők, hivatalnokok és altisztek, lovábbá a tanszemélyzet fizetésének szabályozására, h) új hivatalok és állások fölállítására," meg­levők megszüntetésére és hatáskörére vonatkozó ügyeket. 10. A tanács a hatáskörébe tartozó közigazga­tási ügyekben tanúként való kihallgatás végett mindenkit személyesen maga elé idézhet és az idé­zésre meg nem jelenőket előre bocsájtott intés után annyiszor amennyiszer 2—200 koronáig terjedhető pénzbírsággal fenyítheti. A tanáes tagjai, vagy ezek helyettesei esküt vehetnek ki azokban az ügyekben, amelyekben tör­vények vagy rendeletek eskü alatt való kihallgatást rendelnek el. 11. A néptanács elé terjesztendő és pénzkiadá­sokat tárgyazó ügyeknél tartozik minden egyes eset­ben azt a körülményt földeríteni, vájjon a megszava­zandó kiadás a megállapított és a belügyminiszter által helybenhagyott évi költségelőirányzat határain belül esik-e? 12. A számvevőség meghallgatása után a kész­pénzek hasznosítása, a pénztári kezelés és számvitel szabályait elkészíti és szabályrendeletté való emelés végett a néptanács elé terjeszti. 13. Megállapítja és kiadja az alkalmazottak számára a kezelési és eljárási hivatalos utasításokat. 14. Gondoskodik a város összes hivatalainak főiszerelési, irodai szükségletéről, továbbá a közigaz­gatás és gazdaság egyéb szükségleteiről, a közmunkák és középítkezések foganatosításáról a költségvetés határain belül. 15. A néptanács jóváhagyása elé nem tartozó szerződési föltételeket megállapítja. 16. A néptanács tagjainak közreműködése mellett intézkedik a fölöslegessé vált városi ingó vagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom