Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

2. 1917. február 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 158 - 159 - 160 - 161

1917. február 14-iki közgyűlés. le, de 1914. év folyamán épen a háború kitörésekor, illetőleg már annak tartama alatt további 5 évre meghosszabbíttatott. A gázgyárak napi szénfogyasztása természetesen nem egyenlő arányban oszlik meg az év minden szakában, hanem míg a nyári hónapokban csak napi 500—600 tonna a szénfogyasztás, addig a téli napokban 1100—1400 tonnát tesz ki. A szénszükségletnek ezen egyenlőtlen elosztása, valamint a téli vasúti szállításokban előállható zavarok esetére a gázgyáraknál rendszerint 2—3 havi tartalékkészletet szoktak tartani, rendszerint a nyári hónapokban összegyűjteni, amiből a téli hónapokban a rendes napi szállításokat meghaladó szükségletet fedezni szokták. Ez a tartalékkészlet a mi gázgyárainkban az elmúlt években, különösen a békében mindig meg volt. A szénszállítás a háborút megelőzőleg zavartalanul történt, a háború kitörése óta azonban jelentékenyen megcsappant, ennek dacára a háború első évében az üzemet zavartalanul fentartottuk, de tartalékkészletünket teljesen igénybe kellett vennünk. 1915. év folyamán azonban már nem sikerült a kellő mennyiségű tartalékkészletet gyűjteni. A Guttmanntestvérek cég majd kocsihiányra, majd arra hivatkozott, hogy a nála történt rekvirálások folytán összes szállítási kötelezettségeinek csak 60%-a erejéig tud eleget tenni. A főváros tanácsa erre engedélyt adott a gázmüvek igazgatóságának arra, hogy a hiányzó 40°/o-ot más osztrák bányavállalatoknál biztosítsa, ami meg is történt. Ennek dacára a szénszállítás a napirenden levő vonalzárlatok, kocsihiány és egyéb szállítási és termelési nehézségek következtében oly lanyhán történt meg, hogy az 1916. év téli idényének már csak egészen jelentéktelen készlettel indulhattunk neki, pedig a tanács a kocsihiány enyhítésére a gázművek igazgatóságának javaslatára 700 darab húsz tonnás vasúti kocsinak Németországból való bérbevételét is engedélyezte. A gázmüvek igazgatósága, amely hetenkint tartja üléseit, a háború alatt állandóan, majdnem minden ülééen foglalkozott a szénkérdéssel és részint személyes utánajárással, részint a különböző hatóságokhoz és a tanácshoz intézett felterjesztéseiben állandóan sürgette a szénszállítás biztosítását és számtalan jelentésében fejtette ki azokat a veszedelmeket, amelyek a szén hiányos szállításából származhatnak. A tanács a maga részéről hasonlókép mindent megtett a szénhiányból származható veszedelem megelőzésére. Nemcsak számos fölterjesztésében kérte a kormányt és a közös hadügyminisztériumot a vasúti kocsik kiállítására, hanem magam is, személyesen, a tanácsnok úr és a gázgyári vezérigazgató úr úgy a magyar kormánynál, mint a bécsi kormányhatóságoknál több ízben is eljártunk és sürgettük a kérdésnek minél kedvezőbb elintézését. Történtek is bizonyos intézkedések, amelyek ideig-óráig enyhítettek a helyzeten, de a múlt év végén már oly fenyegető volt a hiány, hogy a gázgyár üzemét csak a koronázás alkalmára kieszközölt 240.000 métermázsa szén segítségével tudtuk fentartani. Jórészt ennek a rendkívül engedélyezett szénmennyiségnek segítségével lehetett ezévi január havában is az üzemet fentartani, mert a napi szállítások korántsem fedezték a napi szükségletet. Február havában még kedvezőtlenebb lett a helyzet és a gázművek műszaki igazgatója február 9-én azt jelentette, hogy az összes gázgyárakban csak 126.000 mm. szénkészlet van és miután február havában a napi szükséglet 1200 tonnát, tehát 12.000 mm-t tesz ki, az egész készlet csak 10 napra elég, azonban ezt a mennyiséget sem szabad teljesen fölhasználni, mert a gázszolgáltatás teljes megszüntetése esetén sem szabad az üzemmel teljesen fölhagyni, mert a csőhálózatot állandóan bizonyos