Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

10. 1917. június 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 875 - 876 - 877

p I 1917. június 27-iki közgyűlés. 877. szám. 435 A teljes árvák nevelési járuléka a fővárosban legalább 400 korona legyen. b) Mindazoknak a hadiözvegyeknek, akik az alapjáradékkal, munkakeresetükkel illetve egyéb állandó forrásokból származó jövedelmükkel együtt, az elesett férj eltartási költségeinek leszámításával, sem fedezhetik az elesett régi munkajövedelmét, az alábbi jövedelmi határon belül az alapjáradékon felül kiegészítő szociális járadékot kellene biztosítani. Ha az egykori munkajövedelem a 2500 koronát nem haladta meg, a kiegészítő járadékot úgy kell megszabni, hogy a hadiözvegy a háború után legalább akkora össz­jövedelemmel rendelkezzék, — leszámítva az elesett személyének eltartási költségeit — mint amekkora jövedelmet az elesett a háború előtt munkájával megkeresett. A fővárosban 2500 koronától 4000 koronáig terjedő egykori munkakereset esetén a különbözeti szociális járadékot úgy kell megszabni, hogy az a jelenlegi egyéb forrásokból származó jövedelmet (tőkekamat, biztosításokból származó ellátás stb.) is számításba véve, az összjáradék a régebbi munkakereset 2500 koronát meghaladó részének fokozatosan csökkenő hányadát is biztosítsa. Azoknak a hadiözvegyeknek viszont, akiknek kimutatható összjövedelmük a 10.000 koronát meg­haladja, az alapjáradék sem jár. Ha a hadiözvegy újra férjhez megy, az évi alap­járadéknak háromszoros összegét egyszersmindenkorra végkielégítésképen kapja. 2. A többi hátrahagyott (szülők, nagyszülők) ellátásánál a fenti elveket megfelelően kell alkalmazni. 3. A család helyzetéhez alkalmazandó ellátás megállapításánál a katonai hatóságok mellett a hadi­' hátrahagyottakat gondozó törvényhatósági szervet is be kell vonni. Az elsőfokú döntéssel szemben a hadi­hátrahagyottak a központi járadékmegállapító hatóság­hoz fordulhatnak. 4. A hadihátrahagyottak évi törvényes össze­állításuknak korukhoz képest csökkenő és biztosítás­technikai alapon megállapítandó részét egyéni viszonyaik szakszerű mérlegelése mellett tőkével válthassák meg a célból, hogy ingatlant, családi házat vagy építőszövetkezeti részesedést szerezhessenek vagy erősíthessenek meg. 5. Azokat a törvényes rendelkezéseket, melyek a hősi halált halt közalkalmazottak hátrahagyottait a mai törvényes ellátáson belül a fenti szabályokkal szemben kedvezőtlen helyzetbe juttatják, megfelelően kell módosítani. C) Kéri a közgyűlés, hogy a kormány a hadi­rokkantak és hadihátrahagyottak ellátásának és gondozásának a törvényes ellátáson kívül felmerülő összes kiadásait is a háború költségeihez számítsa és már most kéri, hogy a kormány, illetve a törvény­hozás azokat az állami költségvetés terhére vállalja át. D) Kéri továbbá a közgyűlés, hogy a hadi­gondozás céljaira eddig különböző tényezők által gyűjtött összes alapokat az állam közös hadigondozó­alappá egyesítse és abból a megfelelő hányadot utalja át a székesfővárosnak ez esetre létesítendő hadigondozó alapjába. Az alap rendeltetése lenne a törvényes ellátáson felül elsősorban rendkívüli segé­lyeket nyújtani a hadigondozásra szorulóknak a végből, hogy önálló keresőkké válhassanak. EJ A székesfőváros törvényhatósága készségesen vállalja a hadirokkantak és hadihátrahagyottak szociális gondozását és azt a mellékelve felterjesztett elő­terjesztésben kifejtett részletes alapelveket és feladatokat szem előtt tartva kívánja végezni. E gondozásban részesülnének: a) Mindazok a magyar állampolgárok, akik á háború alatt vagy annak következtében rokkantakká

Next

/
Oldalképek
Tartalom