Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

10. 1917. június 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 875 - 876 - 877

1917. június 2 7-iki közg yűlés. 877. szám . váltak és a katonaság tényleges vagy nem tényleges állományába tartoztak, vagy akiket az 1912. évi LXVIII. t.-c. alapján hadicélok teljesítésére szükséges személyes szolgálatokra vontak be, valamint az azoktól eltartott családtagok. Rokkantságon a keresetképesség­nek testi-lelki károsodása folytán bekövetkezett olyan csökkenését kell érteni, amelynek következtében a rokkant és családja régi életmódját különös gondozás nélkül szerény mértékben sem folytathatja. b) Mindazon magyar állampolgároknak hátra­hagyottai, akik a katonaság tényleges vagy nem tényleges állományába tartoztak, illetve az 1912. évi LXVIII. t.-c. alapján hadicélok teljesítésére szükséges személyes szolgálatokra bevonultak és a háború alatt vagy a háború következtében elestek, eltűntek vagy az ott szerzett betegségben, illetve annak utó­hatásai alatt meghaltak. c) A székesfőváros hadigondozásában elsősorban azokat a hadirokkantakat és hadihátrahagyottakat kell részesíteni, akik, vagy akiknek elesett eltartói bevonu­lásuk előtt legalább félévig Budapesten laktak és dolgoztak és állandó * szegénysegélyt igénybe nem vettek. A székesfőváros törvényhatósága a hadigondozást a székesfőváros népjóléti igazgatásának szervezéséről 1092/1916. kgy. sz. alatt alkotott szabályrendeletében megállapított szervezet (Népjóléti Központ) keretében kívánja végezni. Elhatározza továbbá a közgyűlés, hogy a székes­főváros törvényhatósága mint munkaadó, a hadi­rokkantak és hadihátrahagyották gondozása tárgyában a következő alapelveket érvényesíti. 1. A székesfőváros a jelenlegi háborúban meg­rokkant alkalmazottait a lehető legnagyobb mértékben újraalkalmazza. A szolgálati ág természete fogja meg­szabni, hogy a munkaképesség csökkenésének mely fokán túl nem lehet a megrokkant alkalmazottakat esetleg valamely rokon foglalkozáskörben sem újra­alkalmazni. Azoknak a fővárosi alkalmazottaknak, akik a háborúban megrokkanva teljesen munkaképtelenek lettek s akiknek a most érvényben levő nyugdíj­szabályrendelet értelmében nyugdíjjogosultságuk nincs, méltányosan meghatározandó nyugdíjat kell biztosítani. Azoknak az ellátását pedig, akiknek szabály­szerű nyugdíja oly csekély, hogy abból v a régi helyzetükhöz mért legszerényebb életmódot sem folytathatják, megfelelő mértékben ki kell egészíteni. Hasonló állandó ellátásban kell részesíteni ezeknek a fővárosi alkalmazottaknak a hadihátra­hagyottait is. A hadihátrahagyottak részére nyugdíjszerű el­látásuk megállapításáig a katonai szolgálat közben vagy következtében elhunyt eltartóknak szabályszerű illetményeit kell folyósítani. A főváros egyes szolgálati agáiban és üzemei­ben a hadirokkant bérmunkás alkalmazottakat szintén a régi munkahelyen kell újra alkalmazni. Ebben a kedvező elbánásban mindazokat a volt fővárosi alkalmazottakat részesíteni kell, akik a háború előtt összesen legalább egy évig állandóan a fővárosnál dolgoztak. 2. A munkabér újabb megállapításánál a régebbi szolgálati időbe be kell számítani a hadiszolgálat idejét is. Ezen elven belül a munkást a valóságos munkateljesítmény arányában kell díjazni. Annak a hadirokkant munkásnak tehát, aki ugyanazt a tevé­kenységet fejti ki, mint az egészséges ember, a katonai ellátásra való tekintet nélkül ugyanazt a bért kell fizetni, mint az utóbbinak. Egyidejű jelentkezés mellett azt a hadirokkantat kell újra alkalmazni, aki hosszabb szolgálati időt

Next

/
Oldalképek
Tartalom