Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

8. 1917. június 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közoktatási intézeteinél alkalmazott tanszemélyzetnek s e személyzet hozzátartozóinak nyugdíszerű ellátásáról

közgyűlés. _ 751. szám. A fentebb említett kedvezményes nyugdíjat a tanács csak oly esetekben engedélyezheti, amikor a szolgálatképtelenséget előidéző baleset, rendkívüli esemény vagy sérülés és a teljes szolgálatképtelenség megállapítása között a saját nyugdíjat illetőleg három évnél, az özvegyek és árvák ellátását illetőleg pedig egy évnél hosszabb idő nem telt el. Az e pontban foglaltak hatálya azokra az alkalmazottakra is kiterjed, akik e szabályrendelet alapján beszámítható szolgálati idejük kezdetekor negyvenedik életévüket már betöltötték. Az alkalmazottaknak és hozzátartozóiknak a szabályszerű lakáspénz összege után a székesfőváros alkalmazottai és azok hozzátartozói nyugdíjszerű ellátásának kiegészítéséről szóló 1966/1909. kgy. számú szabályrendelet határozmányai szerint a nyugdíjpótló alapból e nyugdíjszabályok alapján esedékes nyugdíj, végkielégítés, özvegyi díj és illetőleg nevelési díj kiegészítésére is van igényük. 17. §. Az ellátásnak a nyugdíjpótló alapból való kiegészítése az alkalmazott lakáspénzének összege után ugyanazon kulcs szerint történik, mint amelyet e nyugdíjszabályrendelet az esedékes nyugdíj, végkielégítés, özvegyi díj s illetőleg a nevelési díj kiszámítására nézve megállapítanak. Ha azonban e nyugdíjszabályrendelet szerint megállapított minimális özvegyi díj — a nevelési díj számítása nélkül — meghaladná a szolgálatban elhunyt férjet a szabályrendelet szerint megillető nyugdíj felét (lakáspénzt nem számítva) vagy a nyugdíjas állapotban elhunyt férj nyugdíjszerű ellátásának (a nyugdíjpótlóból kapott kiegészítést nem számítva) felét, ebben az esetben az özvegy csak akkor tarthat igényt a nyugdíjpótló alapból való további kiegészítésre, ha az a többlet kisebb, mint az az összeg, amely az Özvegyet a férj lakáspénze alapján kiegészítésként a nyugdíjpótló alapból megilletné és ilyen esetben a kiegészítés csak a különbözet összegéig terjedhet. A kiegészítés általában az özvegyi dij és a nevelési járulékok összegén felül sohasem lehet több, mint az a különbség, amely az özvegyi díj és nevelési járulék összege, valamint a tényleges szolgálatban elhunyt férj vagy atya utolsó beszámítható összes javadalmazása (fizetése és lakáspénze), illetőleg a nyugdíjas állapotban elhunyt férj, vagy atya szabályszerű nyugellátása (nyugdíja és lakáspénzkiegészítése) között mutatkozik. A "tényleges szolgálatban elhunyt alkalmazott után az özvegyet és a kiskorú gyermekeket az illető lakáspénze után a kiegészítés a nyugdíjpótló alapból csak az alkalmazott halálát követő második bérevnegyed első napjától, a nyugdíjas alkalmazott halála esetén pedig a halálát követő bérévnegyed első napjától illeti meg és akkor válik esedékessé. Azoknál az alkalmazottaknál, akik lakáspénz helyett természetben való lakást bírtak, a nyugdíjpótlék a törzsfizetésüknek megfelelő lakáspénz alapján állapítandó meg. Kétség esetén ezen lakáspénz mértékét a tanács állapítja meg. Mindazon ellátási összegek, amelyeket egyes alkalmazottak, azok özvegyei vagy árvái — a kegydíj kivételével — bármi címen élveznek a főváros központi pénztárából az ellátás azon mértékén felül, amelyet a mindenkor érvényes fővárosi nyugdíjszabályok megállapítanak, a nyugdíjpótlékba beszámítandók, azaz abból levonandók. /