Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917
8. 1917. június 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közoktatási intézeteinél alkalmazott tanszemélyzetnek s e személyzet hozzátartozóinak nyugdíszerű ellátásáról
június 13-iki közgyűlés. 751. szám. 329 Azt az alkalmazottat, aki a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra bevonult és a katonai szolgálat tartama alatt, vagy annak következtében tizedik beszámítható szolgálati évének betöltése előtt tanítói szolgálatra képtelenné vált, elhalt vagy eltűnt és fel nem található, úgy a saját, mint hozzátartozóinak ellátási igénye szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha nyugdíjba beszámítható tíz szolgálati évét betöltötte volna. Az eltűnt és fel nem található alkalmazott nejét és gyermekeit az első bekezdés értelmében megillető ellátást ideiglenesen kell utalványozni mindaddig, amíg a férj, illetőleg atya elő nem kerül, vagy halála be nem bizonyul, vagy törvényesen holttá nem nyilváníttatik. A nyugdíj a rendszeresített állásra megválasztott alkalmazottaknál és szaktanítóknál 800 koronánál kevesebb nem lehet. 18. §. Az évi nyugdíj 5 évi beszámítható szolgálat után bezárólag a 10-ik beszámítható szolgálati évig a legutóbb élvezett és e szabályrendelet értelmében beszámítható évi javadalmazás 40°/ 0-ában állapíttatik meg. Ezen összeghez a további szolgálati évek után évenként ugyancsak a beszámítható járandóságoknak következő %-ai járulnak és pedig: a)- a főreáliskolai, leánygimnáziumi, felsőkereskedelmi iskolai, felsőleányiskolai, vagy iparrajziskolai igazgatóknál és tanároknál 24%; b) az összes többi rendszeres alkalmazottaknál és a szaktanítóknál 2% mindaddig, míg az a) alatt felsorolt alkalmazottakat illetőleg harmincöt, a b) alatt felsorolt alkalmazottakat illetőleg pedig negyven évi szolgálat után a nyugdíj magával a legutóbb tényleg húzott s a jelen szabályrendelet értelmében beszámítható járandóságok évi összegével fel nem ér. A főiskolai minősítéshez kötött végleges álláson alkalmazottaknak, általában véve csak akkor lehet igényük a kedvezőbb százalék számítására, ha főiskolai képzettségük van és ha főiskolai tanulmányaikat a székesfőváros törvényhatóságának hatóságainál, hivatalainál és intézeteinél állandó fizetés mellett rendszeresített állásra történt megválasztásukat vagy kineveztetésüket megelőző időpontban fejezték be. A kedvezőbb százalék számítására való igény ezeknél az alkalmazottaknál azzal az időponttal veszi kezdetét, amikor főiskolai minősítéshez kötött végleges álláson alkalmaztatnak. Azoknak az alkalmazottaknak azonban, akik főiskolai minősítéshez kötött végleges álláson, illetőleg ily álláson ideiglenes minőségben, azonban nem mint helyettesek, teljes óraszám mellett 1917. évi január hó 1-én már alkalmazva voltak, a kedvezőbb százalék számítására abban az esetben is igényük van, ha főiskolai képzettséget előkészítő főiskolai tanulmányaikat ugyan a székesfőváros törvényhatóságának hatóságainál, hivatalainál és intézeteinél állandó fizetés mellett rendszeresített állásra tőrtént megválasztásuk vagy meghivatásuk után, de ettől az alkalmaztatásuktól (meghivatásuktól) számított legfeljebb tíz éven belül fejezték be. A kedvezőbb százalékszámításra való igény ezeknél az alkalmazottaknál, amennyiben a főiskolai képzettséget a főiskolai minősítéshez kötött végleges álláson történt alkalmaztatásuk előtt szerezték meg, azzal az időponttal veszi kezdetét, amikor főiskolai minősítéshez kötött végleges álláson alkalmaztattak. Amennyiben pedig a főiskolai képzettséget a főiskolai 83