Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917
3. 1917. március 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 282 - 283 - 284
118 1917. március 14-iRi közgyűlés. 281—284. szám. !282. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 12.726/1917— III. sz. előterjesztése: a községi alap 1916. évi LI. fej. 9. címe (Tűzoltási kiadások — Tűzoltószerek beszerzése) alatt felmerült túlkiadás fedezete ügyében. !283. Tárgyaltatott a tanács 110.524/1916— VI. számú előterjesztése: a budapesti aut. orthod. izraelita hitközségnek, átírási- és engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. !284. Tárgyaltatott a tanács 12.949/1917— VI. számú előterjesztése: Grosz M. Miksa és társainak, átírási- és engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. monarchia folyamatban lévő háborújának békekötéssel történt befejezésétől számított hat hónap alatt megkezdeni. E határozatról a közgyűlés a tanácsot az összes iratok kiadásával értesíti. A közgyűlés a pénzügyi bizottság javaslata alapján hozzájárul ahhoz, hogy a községi alap 1916. évi kiadási LI. fejezet 9. címe (Tűzoltási kiadások — Tűzoltószerek beszerzése, pótlása és jókarbantartása) alatt az előirányzott 53.700 K hitelösszegen fölül, kendertömlők újabb beszerzése következtében fölmerült 7600 K, azaz Hétezerhatszáz korona többköltség az említett cím alatt történő elszámolás mellett és pedig 600 K erejéig a községi alap 1916. évi kiadási LI. fejezet 11. címe (Tűzoltási kiadások — Bútorok pótlása és jókarbantartása) alatt elért azonos összegű megtakarítás terhére, a további 7000 K erejéig pedig a községi alap 1916. évi bevételi XV. fejezetének 1. cím a) tétele (Nyilvános területek használata — Közlekedési vállalatok céljaira átengedett utcaterületekért — A Budapesti közúti vaspálya társaságtól') alatt elért 676.800 K többletből még rendelkezésre álló 313.361 K terhére póthitelképpen engedélyeztessék. Ez a közgyűlési határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a belügyi m. kir. miniszterhez fölterjesztendő. A székesfőváros tanácsa az 1915. évi december hó 30. napján kelt 112.184. számú elsőfokú véghatározatával elutasította a budapesti aut. orthodox izr. hitközséget azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros pesti részének 4915. számú telekkönyvi betétében 4876/a. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán terhére 3007/1912. kiszabási szám alatt kivetett 2339 K 40 f átírási és 3 K 20 f engedelmi díjat a főváros törölje. Ezt az elsőfokú 'véghatározatot a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése az érdekeltnek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán fölülbírálta és ennek eredményéhez képest a neheztelt elsőfokú véghatározatot megokolásánál fogva mlg azért is helybenhagyja, mert a m. kir. közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai és állandó gyakorlata szerint az átírási díj a kincstári illetéknek járuléka és így annálfogva, hogy az adott esetben fölebbező kincstári illetékkel megterheltetett, a főváros ennek járulékaként jogosan és helyesen Jvetette ki a töröltetni kért átírási díjat. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett, értesíti.
