Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

10. 1916. október 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 988 - 989 - 990

1916. október 11-iki közgyűlés. 990. szám. 953 Például felhozza az interpelláló Fischer M. Ignácot, akit a fuvartelephez alkalmaztak, dacára annak, hogy vétkes bukás miatt el volt ítélve. Sprin­ger Ferenc képviselő a Képviselőházban közbeszólt, hogy ez még abban az időben volt, amikor az inter­pelláló bizottsági tag volt. Erre az interpelláló azt mondta, hogy nagy tévedés. Mit méltóztatnak gon­dolni, ki téved? Polónyi Qéza, mert Fischer M. Ignác a fuvartelephez az 1907. év elején került — mikor Polónyi fővárosi bizottsági tag volt — mint a Cséry-féle telep volt üzemvezetője. Hogy jóval azelőtt volt-e hamis bukás miatt elitélve, azt biztosan nem tudom, csak azt, hogy úgy a Cséry-telepen, mint nálunk igen hasznos és becsü­letes szolgálatot teljesített és alig két évi működés után meghalt. A Dénes Aladár alkalmaztatására vonatkozó iratokat már ismertettem beszédem elején, azzal újra foglalkozni nem kívánok. E helyütt nem hagyhatom szó nélkül az interpelláló következő nyilatkozatát: „Ha az igazságügyminiszter úr nem úgy jár el, hogy a királyi ügyésszel előzetesen megbeszélték, amit Ester­házy képviselő úr kívánt, hogy t. i. biztositva legyen az, hogy az érdekelt felek egyszerre hallgattassanak ki: az egész dolog el lett volna tussolva." Erre kijelentem, s ez szól mindenkinek, aki bárhol Írás­ban vagy szóval ilyen nyilatkozatokat tett, hogy ez velünk szemben méltatlan gyanúsítás. Ami Csergő Hugót illeti, — mert a Csergő alkal­maztatását is szóba hozta, — erre nézve kijelentem, hogy őt én alkalmaztam ideiglenes hivatalnoknak, vállalom is a felelősséget ezért. Rátermettsége, buz­gósága, intelligenciája és megbízhatósága csak hálára köteleznek azzal szemben, aki nekem ajánlotta. Ezekután az interpelláló a belügyminiszter, a fővárosi bizottsági tagok és az egész főváros fi­gyelmébe ajánlja, hogy nézzenek utána: miért ma­radnak el a vasutaknál a munkák szerintezései, kollaudációi. Igazán nem tudom biztosan, mire vonat­kozik ez a megjegyzés. Egyebet nem érthetek ezalatt, mint a vasúti építkezések, átalakítások és beszer­zések úgynevezett műszaki felülvizsgálatát, melynél a munkálatokba fektetett költségösszeget, a létesít­mények felmérése és a számlák alapján, vagyis való­ságos szerintezéssel, megállapítják s egyúttal ellen­őrzik a különféle engedély-okmányokban, szerződések­ben tett kikötések pontos teljesítését. A műszaki felül­vizsgálatokat koronként, mikor annyi anyag gyűlt össze, hogy az összes vasúti hatóságok és az érde­kelt vállalatok, valarnint egyéb felügyelő állami és helyhatósági hivatalok képviselőiből álló, nagy bi­zottsági apparátus összehívása indokoltnak látszik, a vasutak kérelmére, a kereskedelemügyi miniszter szokta elrendelni. Végül a járdaburkolásokra vonatkozólag a kép­viselőházban egy egészen személyes természetű olyan ügyét adta elő, amelyben végső fokon a közigazga­tási bíróság döntött, még pedig a főváros álláspont­jának elfogadása mellett. Az illetékes ügyosztály vezetője részletes jelen­tésben bizonyítja, hogy az interpelláló által előadot­tak, részben a tényeknek és fogalmaknak szándékos összezavarására vannak alapítva, részben valótlanok. Ezzel a hosszadalmas és aprólékos üggyel már nem akarom a t. Közgyűlés türelmét igénybe venni. Külön­ben is ezt a jelentést a belügyminiszter úrhoz fel­terjesztem és ott az interpelláló is megtekintheti. És most a t. Közgyűlés elnézését kérem, hogy hosszú előadásommal ilyen sok időt vettem igénybe. ^ e u gy gondoltam, hogy egyszer le kellett számolni 239

Next

/
Oldalképek
Tartalom