Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

10. 1916. október 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 988 - 989 - 990

946 1916. október 11-iki közgyűlés. 990. szám. Természetesen ez jórészben csak 1909-ben indult meg s jóformán, mintegy 4—5 évre terjedt. Az első Balkán háború és az azt követő gazdasági pangás, a pénzpiac tartózkodása új nagyobb munkálatok megindítását máris megakasztották. Ha csak a beru­házásokat tekintem, ez alatt a 4-5 év alatt, majd­nem hihetetlen eredményeket értünk el. Megváltottuk a Gázgyárat és felépítettük Európa egyik legmodernebb gázgyárát 62 millió korona költséggel; építettük a kelenföldi elektromos telepet és megváltottuk a M. Vili. R. T. ^lepét. Előkészí­tettük egyúttal a Bp. Ált. Vili. R. T. telepének a meg­váltását 1918-ra; megvettük a Bp. Villamos Városi Vasút részvényeinek többségét. Erre még majd vissza­térek. Megváltottuk az Omnibusz vállalatot s meg­indítottuk az autóbusz közlekedést; kibővítettük a budai vízművet és a vízcsőhálózatot kiterjesztettük; megváltottuk a szemétszállító vállalatot s létesítettük a várost fuvartelepet; megépítettük az óbudai gyűjtő­csatornát és szivattyútelepet s megindítottuk a kelen­földi csatornázást; vásárcsarnoki és vágóhídi bővíté­sekre, hűtőberendezésekre fordítottunk 42 millió koronát; építettük a kenyérgyárat; létesítettük a köz­élelmező vállalatot; átvettük a vásárpénztárt; létesí­tettük a városi tüzelöszerraktárt; városi konyhakerti telepet; a Gyáli-úton közraktárakat építettünk; csináltuk a városi hirdető vállalatot; építettük az Állatkertet és a Széchényi-fürdőt és építjük a Gellért fürdőt. Épí­tettünk 7000 kislakást; építettük az V. ker. Népházat és a VI. ker. Népszállót; építettünk iskolákat és óvodákat, ezzel a tantermek számát több, mint ezerrel, az óvódák számát ötvennel szaporítottuk. Közegész­ségi beruházásokra fordítottunk 7­3 millió koronát, még pedig építettük az új fertőtlenítő intézetet; a Szt. János-kórháznál az új elmebeteg kórházat, építjük a tüdőbeteg-kórházat, a Dévai-utcai tuber­kolózis-dispensairet,a Szt. István-kórháznál a venereás­pavillonokat, az orbáncos-pavillont, kibővítjük és átalakítjuk a gyermekosztályt, a Gellért-kórháznál is igen lényeges kibővítéseket tettünk s most fogjuk megnyitni a Bánffy-utcai új csecsemökórházat. Felszereltük tűzoltóságunkat modern tűzoltó­szerekkel és végül szabályozásokra, kisajátításokra és telekszerzésekre fordítottunk mintegy 23 millió koronát, amelyen ez összeget bizonyosan meg­haladó értékű igen nagy kiterjedésű ingatlanokat szereztünk a fővárosnak, amellett biztosítottuk a Tabán rendezését, végeztünk és előkészítettünk igen nagyszabású városrendezési és városszabályozási munkákat. De áttérek annak a megvilágítására, hogy ezeknek az igazán nagy arányú beruházásoknak keresztülvitele milyen pénzügyi hatással volt a város.háztartására. A tanács az 1916. évi költség­vetési kísérő jelentésében már kimutatta, hogy a 270 millió koronás kölcsön törlesztésére kereken évi 15 millió korona kell. Ezzel szemben a létesített be­ruházásokból eredő jövedelme a városnak meghaladja az évi tíz millió koronát. Eszerint a kölcsön fel­használása folytán a főváros háztartását évi 5 millió korona terheli. Ennyivel romlott meg a háztartás mérlege a beruházások végrehajtása következtében. Ezzel szemben a most folyamatban lévő, mintegy 25 millió koronára rugó beruházások befejezése után, azok létesítményeiből mintegy egy millió korona évi bevételi többlet várható és így csak 4 millió koro­nára tehetjük azt az évi megterhelést, amelyet a 270 millió koronás beruházó programm a maga egészében a székesfővárosra ró. Ámde ne feledjük el, hogy a programúi végrehajtásának megkezdése idejében, a közvilágítás évi kölisé»o 822 e/.er Ibirona volt, míg 1916. évben ezt a gázművek, illetve a vil­lamos müvek egészben mégtérítik, de megtérítik a

Next

/
Oldalképek
Tartalom