Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

10. 1916. október 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 988 - 989 - 990

. 1916. október 1 t-iki közgyűlés. 990^ Mám. állásokra vonatkozó olyan javaslatot, amelytől a belügyminiszter egyszer a jóváhagyást már megtagadta és mégis felvettük a költségvetésbe azt a 72.000 korona évenkénti többletet, amely ezen jóvá nem hagyott állásokra vonatkozó fizetéseket tartalmazta. Ez mindenesetre egy ritkaságok közé tartozó eset — úgymond — hogy egy főváros kommunitása ilyet tesz. Ezután idézi a belügyminiszteri leiratnak azt a kitételét, hogy a fővárosnak ez az eljárása nemcsak a költségvetés áttekintését nehezíti meg, hanem a realitás követelményének és a törvényszerűségnek sem felel meg. Az 1872. évi XXXVI. t.-c. 3. §-a szerint a főváros az önkormányzat és a közigazgatás költségeit megállapítja, a fedezetről gondoskodik. Megmondja a 4. §. azt is, hogy oly határozat, amely új hivatalok rendszeresítésére, vagy a fennállók megszüntetésére vonatkozik, csak a miniszteri jóváhagyás után hajtathatik végre. Kétségtelen tehát, hogy a törvény biztosítja a fővárosnak azt a jogát, hogy állásokat szervezhet, köteles ezek fedezetéről gondoskodni, de az ilyen határozatokat csak miniszteri jóváhagyás után hajthatja végre. A főváros tehát ezen törvényes alapon szervezett állásokat, ezek költségét beállította a költségvetésbe és egyidejűleg fölment a fölterjesztés az állások szervezése dolgában. Igaz, hogy később a belügyminiszter ezen állások szervezésének a jóváhagyását megtagadta és ebben a tekintetben a főváros újabb tárgyalásokat kezdett, amelyek még ma is folyamatban vannak. Az interpellációnak az a kitétele, hogy „a főváros költségvetésébe becsempészett egy állásokra vonatkozó javaslatot", részben ferdítés, részben valótlanság. Tény az, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága az 1914. évi június 24-én és folytatólag július 1-én tartott közgyűlésén a fővárosi közigazgatási alkalmazottak további státusrendezésére, valamint több közigazgatási szak- és üzemszemélyzeti létszámában szükséges kiegészítésekre megfelelő számú ideiglenes hivatalnoki állás megszüntetésével 289 végleges és 30 ideiglenes hivatalnoki, továbbá 60 altiszti és 12 szolgai állást szervezett, úgy azonban, hogy a szervezés 1914. évtől négy évre arányosan elosztassék és utasította a tanácsot, hogy ezen állások költségeit vegye föl a költségvetésbe. A közgyűlés ugyanebben a határozatában azt is kimondotta, hogy a jövőben az új végleges tiszti állások szervezése rendszeresen, minden évben a költségvetés megállapításával egyidejűleg történjék, hogy így egyrészt elkerülhető legyen a személyzeti kiadásoknak nagyobb időközökben ugrásszerűen való növekedése, másrészt pedig a végleges és ideiglenes hivatalnoki állások, egymáshoz viszonyítva, kellő arányba kerüljenek. A közgyűlés erre való tekintettel elhatározta, hogy a végleges tiszti állásokat mindenkor évenkint szervezi és utasította a tanácsot, hogy minden évben, a költségvetés összeállítása alkalmával a közigazgatási tiszti, végleges és ideiglenes hivatalnoki állásoknál pontos kimutatást szerkesszen, a végleges állások szervezésére vonatkozólag a főváros fejlődésének és a lakosság szaporodásának arányában, a tényleg felmerülő szükséghez képest, javaslatot tegyen és az új aliások szervezésével felmerülő költségeket a költségelőirányzatba vegye fel. Ez alkalommal nem foglalkozhatom részletesen azokkal az okokkal, amelyek a közgyfilésnek ezt a helyes elhatározását szükségessé tették, csak utalok arra, hogy a tárgyalás egy 145 oldalas, pontos adatokkal felszerelt előterjesztés alapján indult meg, ezt tárgyalták az összes illetékes bizottságok, tehát a nyilvánosság előtt tárgyaltuk, a határozatot kormány-