Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
7. 1916. június 30. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 763
732 1916. június 30-iki közgyűlés. 763. szám. sérelem ellen hatályos jogorvoslatot nyerhessen. Ezt a szempontot pedig csupán az egész anyagnak törvényhozási szabályozása biztosíthatja. A harmadik szempont a társadalom gazdasági fejlődési képességének a megóvása. Minthogy jelenleg a háború állapotában vagyunk, a háború eredményeinek a likvidálása előtt nem vagyunk képesek kellően mérlegelni az adójavaslatok gazdasági hatásait. Az adójavaslatok között vannak olyanok, amelyek, mint a jövedelemadó, a teljesen új intézmény jellegével bíró vagyonadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója, nem átmeneti jellegű intézkedések, hanem állandó intézményként illeszkednének az eddigi adórendszerünkbe. A jövedelemadó a javaslat szerint immár a tízezer koronát felülhaladó összjövedelmekre is kiterjedne. A családi adózás elvének keresztülvitele mellett (a közös háztartásban élő férj, feleség, lemenők, felmenők és oldalrokonok jövedelme adózás szempontjából összeadandó és mint egység kerül adóztatás alá) a jövedelemadónak ez a kiterjesztése kétségtelenül az egész kereső középosztályt érinti. A vagyonadó, mely az 50.000 koronát felülhaladó vagyont terheli, a családi vagy háztartási adózás ezen keresztülvitele mellett ugyancsak már a középosztálynak is a megterhelése. Nem tartanok helyesnek, ha ilyén intézmények, melyeknek hatásait előre kiszámítani és áttekinteni nem lehet, a háború idején véglegesen szavaztatnának meg. Az első tiszteletteljes kívánságunk tehát, hogy e javaslatok legfeljebb csak az 1917. és 1918. évekre megállapítva kerüljenek a törvénytárba, vagyis lejárati klauzulával legyenek ellátva. Ez .a közbenső idő alkalmas lesz tapasztalatok és statisztikai adatok gyűjtésére, tehát nemcsak arra, hogy áttekinthessük a javaslatok gazdasági hatásait, hanem egyszersmind arra is, hogy a statisztika világosságánál bírálhassuk el, mennyiben felelt meg ez adók eredménye az arányosság és egyenlőség elvének. Ezeknek a javaslatoknak ideiglenes megszavazása azért is indokolt, mert a javaslatok nem terjednek ki minden részletre, számos fontos részletkérdést, ideértve majdnem az egész összeírást és kivetési eljárást, miniszteri rendeleteknek tartanak fenn. A pénzügyminiszter úr a javaslatok indokolásában maga is elismeri, hogy a javaslatok nem képeznek szerves adóreformot, hanem csupán azt a célt szolgálják, hogy az állam jövedelmi forrásait szaporítsák. Ezek az adójavaslatok az eddigi régi adók fenntartása mellett csak ötletszerűen átveszik az 1909. évi szerves egységet képező adóreform egyes intézkedéseit és emellett még egy állandó új adónemet statuálnak (nem szólva az új átmeneti hadi nyereség adóról) a vagyonadó formájában. A végleges és egységes koncepciót képező adórendszer megalkotása csak békés esztendők feladata lehet. Fenn kell tartani tehát a béke parlamentje számára az adó kérdésében a teljes szabad rendelkezési jogot. Ez csak az állandó jellegűeknek tervezett ezen adónemek ideiglenes megszavazásával biztosítható. Az ideiglenesség és a lejárati klauzula mellett szól továbbá az az alkotmányjogi szempont, hogy a meghosszabított mandátumu parlament szükségen túl ne alkosson hosszabb időre kiható törvényeket. Az ideiglenesség és a lejárati klauzula jogosságát indokolja végül az a szempont, hogy csak a háború likvidálása után, avagy a próbaesztendők lejártával tekinthetjük át, vájjon milyen terheket visel az osztrák gazdasági társadalom, csaK akkor bírálhatjuk el, vájjon á hazai termelés versenyképességének szempontjából nem mentünk-e tui bizonyos adónemekben a kívánatos mértéken * s
